2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Magáncélú autóhasználattal okozott kár
Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
2. cikk / 2 Károkozás megállapítása büntetőítéletben
Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
