Fizetés nélküli szabadság otthoni ápolásra – döntés mérlegelési jogkörben?!

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítása, hogy a közeli hozzátartozójarászorult-e a tartós otthoni gondozásra, és ezt a tevékenységet ő végezte volnael. A perben kirendelésre kerülő orvosszakértő eldönthetné, hogy az asszonybetegségei indokolták-e a tartós otthoni ápolását, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...105. §], illetve kirendelheti őket másik munkáltatóhoz [Mt. 106. §, Mt.150. § (1) bekezdés]. Az átirányítás, kiküldetés, kirendelés – kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg naptári évenként anegyvennégy munkanapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.