Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] ...levonni nem lehet, hanem állásidőként kell elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.]. A fenti elszámolási szabályokból ered, hogy a "kiegyenlítő napokra" is jár díjazás (alapbér), hiszen ezek is munkanapok, amelyekről a munkaidőt a munkáltató "átcsoportosította"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] ...pénteken nulla órát rendel el, szombat és vasárnap pedig a heti két pihenőnap. Az ilyen nullaórás munkanapok, szabadnapok (más néven kiegyenlítő napok) szintén beszámítandók a 14 napos egybefüggő távollét idejébe. Nem vehetőek azonban figyelembe a 14 napos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.