Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni [Mvt. 49-50. §]. Soron kívüli munkaköri vizsgálatot kell végeztetni 30 napos keresőképtelenséget követően [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont]; amennyiben ekkor a munkavállaló "nem alkalmas"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Munkabérre való jogosultság – az egészségügyi alkalmasságot érintő orvosi vizsgálatok között

Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kérdés megválaszolásához elsődlegesen arra van szükség, hogy elhatároljuk a keresőképtelenség és az alkalmatlanság fogalmát. Az Ebtv. 44. §-a határozza meg a keresőképtelenség definícióját. E szerint keresőképtelennek többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.