Megállapodás a munkavállalóval – csak a javára szólhat

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett SSC szolgáltatásait harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával nyújtja. A munkáltató az ilyen munkavállalókat munkavállalási célú tartózkodási engedély alapján foglalkoztatja, ennek megfelelően a felek kétéves határozott idejű munkaszerződést kötnek. Az első engedély megszerzésekor a felmerülő költségeket (Magyarországra történő beutazás, engedély megszerzésével kapcsolatos jogi költségek, rövid távú szállás biztosítása; kb. 1500-2000 euró) kölcsönszerződés keretében előfinanszírozza a munkáltató, a kölcsönt a határozott idejű szerződés lejárta esetén pedig teljes mértékben elengedi. Amennyiben a felek a munkaviszony meghosszabbítása mellett döntenek, a tartózkodási engedély meghosszabbításával felmerülő költségeket a munkáltató teljes mértékben átvállalja (kb. 900 euró), tehát kölcsönszerződés megkötésére sem kerül sor (munkavállaló javára történő eltérés 1.). A munkáltató úgy döntött, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbítását követően, a hosszabbítással felmerülő költségek átvállalása mellett lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállalók az ismételten megkötött határozott idejű munkaszerződést a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően mondják fel az Mt. 67. §-ának (1) bekezdése alapján (munkavállaló javára történő eltérés 2.). A munkáltató a munkavállaló javára történő eltérések biztosítása során a felmondási/azonnali hatályú felmondással összefüggő rezsimet kismértékben a saját javára is módosítaná a lentiek szerint. A fenti tényállás alapján (a munkavállaló javára történő eltérések alkalmazása) a lenti eltérések minősíthetőek-e összességében a munkavállaló javára történő eltérésnek, ezáltal jogszerűek lehetnek-e az ilyen munkaszerződéses rendelkezések az Mt. 43. §-ának (2) bekezdése alapján? Az érintett rendelkezésektől van lehetőség eltérni az Mt. 85. §-ának (1) bekezdése szerint. Eltérések: a munkáltatói felmondás indokait rögzítő 66. § (8) bekezdésének kibővítése az Mt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a munkavállaló magatartására alapított felmondási okkal. Továbbá: az Mt. 79. §-a szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondás közlése esetén a megfizetendő összeg maximuma 12 havi távolléti díj helyett hat- vagy háromhavi távolléti díjban kerülne meghatározásra.
Részlet a válaszából: […] ...összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (1)-(2) bek.]. A kérdés szerinti megállapodás egyrészt arra irányul, hogy a második határozott idejű munkaszerződés megkötésekor a munkáltató bizonyos költségeket magára vállal, és a munkavállaló indokolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Határozott idő lejárta és a terhesség

Kérdés: Határozott időre alkalmazott munkavállalónk a múlt hónapban bejelentette, hogy terhes. Ezzel egyidejűleg felhívtuk a figyelmét arra, hogy a munkaszerződése csak augusztus 31-éig szól, így ebben az időpontban a terhességétől függetlenül meg fog szűnni a munkaviszonya. Erre reagálva kifejtette, hogy szerinte nem szűnhet meg a munkaviszony, mivel a terhes munkavállalók védelmet élveznek. Szerintünk ez nem következik a törvényből. Önök szerint kinek van igaza? Nem szeretnénk jogszerűtlenül eljárni, el kívánjuk kerülni a pereskedést.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. élesen megkülönbözteti egymástól a munkaviszonymegszüntetését annak megszűnésétől. A megszüntetés forrása minden esetben amunkaviszony alanyainak egyoldalú vagy kétoldalú akaratnyilatkozata (pl. amunkavállaló, illetve a munkáltató általi rendes felmondás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.