Üzemi tanácstag – munkajogi védelem nélkül

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.
Részlet a válaszából: […] ...által felmondással történő megszüntetéséhez, vagy a munkáltató üzemi tanács elnökét érintő, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányuló intézkedéséhez. A védelem az üzemi tanács elnökét megbízatásának idejére és annak megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:      

Üzemitanács-választás – jelöltállítási jog

Kérdés: Munkáltatónk üzemi tanácsi választást tart. Egy szakszervezet szeretne mindhárom telephelyen jelöltet állítani, bár csak az egyiken dolgozók között vannak tagjai. Ezzel persze jelentősen rontja a többi szakszervezet képviseleti esélyeit. Valóban állíthat jelöltet minden telephelyen, akkor is, ha nincs mindenütt tagsága?
Részlet a válaszából: […] ...nincs tagja. Ajelöltállítás joga ugyanis nem ad felmentést a taggá válás feltételei – adottesetben a részlegben (telephelyen) való foglalkoztatás – alól (BH 1997. 154). Aszakszervezet tehát nem állíthat jelöltet saját jogon akkor, ha az adotttelephelyen nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címke: