307 cikk rendezése:
251. cikk / 307 Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?
Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
252. cikk / 307 Veszélyességi pótlék – létezik e díjazási jogcím?
Kérdés: Idősek otthonában dolgozom, ahol demens állapotú lakók is vannak. Érdeklődöm, hogy jogosultak vagyunk-e veszélyességi pótlékra? Néha előfordul, hogy megtámadnak, vagy lakókat kell szétválasztani, mert összeverekedtek, és nincs férfi, csak női dolgozónk.
253. cikk / 307 Kollektív szerződések felülvizsgálata és a munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?
254. cikk / 307 Szociális szakvizsga és közalkalmazotti besorolás
Kérdés: Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?
255. cikk / 307 Munkabérből történő levonás a végrehajtás során
Kérdés: Dolgozóm bírósági végrehajtótól letiltást kapott. A végrehajtó a letiltásban elsődlegesen a saját munkadíját és költségátalányát, valamint általános költségátalányát kéri levonni és átutalni a saját számlájára, továbbá a végrehajtást kérő részére járó összegből 10%-ot kér átutalni behajtási jutalék címen. A behajtási jutalék mértékéről a bírósági végzés nem rendelkezik, ez a végrehajtó és a végrehajtást kérő közötti jogviszony része. Munkabérből levonni csak bírósági végzéssel lehet. Köteles vagyok-e kérését teljesíteni a saját részére járó átutalások tekintetében?
256. cikk / 307 Munkavállalói felelősség – a mobilinternet forgalmi limitjének átlépéséért?
Kérdés: Egyik munkavállalónknak mobilinternet-hozzáférést biztosítottunk a korábbi kábeles internet helyett. A cégnél bevett gyakorlat szerint az internet-hozzáférést saját célra is lehetett használni; az internet a munkavégzés mellett egyfajta juttatásként is funkcionált. Sajnos az nem derült ki, hogy a mobilinternet szolgáltatója adatforgalomhoz kötötten állapította meg a díjazást; a munkavállalónk pedig így egy hónap alatt mintegy 800 000 Ft-os internetforgalmi díjat generált. Kérdésünk: van-e lehetőség ezt megtéríttetni a munkavállalóval?
257. cikk / 307 Szakszervezet egyetértési joga
Kérdés: Amennyiben a társaságunk hozott egy utasítást a minden munkavállalóra kiterjedő jutalékszabályokról, de ezt nem egyeztette a szakszervezettel, akkor milyen munkajogi következményekre lehet számítani? Az utasítást június 1-jén hirdettük ki, és a szakszervezet egy hónap elteltével, közvetlenül a bérfizetési időszak előtt jelezte, hogy nem fogadják el az utasításban foglalt számítási módokat. Ilyen esetben akkor alkalmazható az utasítás, avagy sem?
258. cikk / 307 Utasítás megtagadhatósága, ha ittas a vezető
Kérdés: A budaörsi központban foglalkoztatott három karbantartó munkavállalónk esetén a divízióvezető 2 napos kiküldetést rendelt el. A munkavállalóknak 2 napig a halásztelki telephelyen kellett volna dolgozni. Munkatársaink azonban nem vették fel a munkát Halásztelken, hanem a kiküldetés idején is Budaörsön jelentkeztek munkára. Állításuk szerint a divízióvezető láthatóan ittas volt az utasítás közlésekor, komolytalanul viselkedett, és azt hitték, csak tréfa a kiküldetés. A kiküldetési rendelvényeket a vezető csak másnap írta alá. Az utasításadás körülményeit pontosan nem ismerjük (vizsgálat van folyamatban), de a kiküldetés indokolt és szabályos lett volna. Az események után inkább csak elvi jelleggel kérdezem: megtagadhatja-e a munkavállaló az utasítást arra hivatkozva, hogy szerinte az "komolytalan", vagy megítélése szerint az utasítást adó vezető ittas volt?
259. cikk / 307 Munkabérből végrehajtás: arányosítás vagy megelőzés?
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkabéréből le kell tiltanunk az első felesége által kérelmezett végrehajtási eljárás szerinti gyermektartásdíj összegét. Most azonban a második felesége is végrehajtási eljárást kezdeményezett, és ezt a gyermektartást is letiltás útján szeretnék érvényesíteni. Az érintett munkavállaló heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik nálunk, így a két gyermektartásdíj összegét teljes egészében nem lehet levonni a munkabéréből. Nem tudjuk viszont, hogy ebben a helyzetben arányosan utaljuk-e a két gyermektartásdíj kapcsán a letiltható összeget, vagy fizessük ki az elsőt és, ha még lehet, akkor valamekkora összeget a második végrehajtásból is teljesítsünk?
260. cikk / 307 Pedagógus nemzetiségi iskolában – a pótlékokra való jogosultság
Kérdés: Német nemzetiségi általános iskolaként működünk. Az alsó tagozatban osztályfőnökként dolgozik egyik kolléganőnk, aki német nemzetiségi tanító diplomával rendelkezik. Vita van közöttünk arról, hogy az osztályfőnöki, illetve nemzetiségi pótlékon kívül jár-e neki idegen nyelvi pótlék is? Számít-e ebből a szempontból, hogy nem nyelvtanári, hanem tanítói diplomával rendelkezik? Ha német nyelven földrajzot is tanít 5-6. osztályban, erre jár-e az idegen nyelvi pótlék?
