Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
Részlet a válaszából: […] ..."bruttósított" elszámolásban, azaz, hogy a munkavállaló lemond valamilyen bérjellegű igényéről, és cserébe a munkáltató is lemond kártérítési igényéről. A munkabért ugyanis jellemzően adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállaló oldalán is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Közérdekű munka és a munkaközi szünet

Kérdés: Önkormányzatunkhoz több határozat is érkezett közérdekű munka letöltésével kapcsolatosan. Ha az elítélt napi 8 órát dolgozik, le kell dolgozni a részére az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt 20 perc munkaközi szünetet, vagy az ő munkájukra más szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek.]. A közérdekű munkára tehát az Mt. szabályai nem alkalmazhatóak, kivéve, ahol azt a Bv.tv. kifejezetten nevesíti, például a kártérítési felelősségnél [lásd a Bv.tv. 280. § (8) bekezdését]. A közérdekű munka végrehajtása során-a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeg követelhető [Mt. 84. § (1)-(2) bek.]. Ez egy átalány-kártérítés, tehát a munkáltatónak nem kell tételesen bizonyítania, hogy milyen károkat okozott neki a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Késlekedés biztosítási intézkedés elrendelésével és végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

Kérdés: Munkaügyi bíróság jogerősen megítélt 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést kamatok nélkül, de a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérelmemnek csak évekkel később adott helyt, és a végrehajtási költségek előlegét is csak a végrehajtási kérelem benyújtását követő 8 hónappal utalta el a végrehajtónak (költségmentességem volt). Ennek, valamint a végrehajtó késlekedésének az eredménye az lett, hogy a munkáltatómnak már nem maradt végrehajtás alá vonható vagyona addigra, amíg a végrehajtást foganatosítani lehetett volna, így a pénzt nem kaptam meg. A végrehajtó vagy a bíróság, amelyik nem tartotta a törvényi határidőket, lehet felelős ezért?
Részlet a válaszából: […] ...kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [Ptk. 6:549. § (1) bek.].A végrehajtói jogkörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Elfogultsági kifogás elbírálása

Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
Részlet a válaszából: […] ...Az elutasító végzésben szerepel a közigazgatási és munkaügyi bíróságon adott ügyszám is, így a későbbiekben arra lehet hivatkozni. A kártérítési kereset érdemi eldöntése még nem történhetett meg, várhatóan a közeljövőben kerül sor az első tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkabérből levonás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló (utólagos, a káresemény bekövetkeztét követően megadott) hozzájárulása alapján, a munkáltató saját követelését (pl. kártérítési igény);– korlátozás nélkül a munkáltató saját követelését, ha az előlegnyújtásból ered (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkabérből levonás jogalap nélkül

Kérdés: Ha a munkáltatóm jogtalanul von le a béremből, mi a teendő? Nem tájékoztattak a letiltásról, csak a fizetésemnél láttam, hogy "egyéb letiltás" címen levontak 29 000 Ft-ot. Úgy tájékoztattak, hogy közüzemi letiltás, de a szolgáltatónál azt mondták, már nincs tartozásom. A munkahelyemre bevittem a 0-s igazolást, erre levontak még 40 000 Ft-ot. Azt mondták, hogy az előző letiltás is visszaérkezett hozzájuk, de azt a pénzt sem kaptam vissza.
Részlet a válaszából: […] ...letiltást foganatosít, akkor megszegi a munkabér védelmére vonatkozó törvényi szabályokat, és emiatt a munkavállaló részére kártérítési felelőssége áll fenn az Mt. 166. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Leltárhiányért fennálló kárigény érvényesítése a munkaviszony megszüntetése után

Kérdés: A munkavállaló felmondása miatt a munkaviszonya megszűnt. A felmondási ideje alatt betegállományban volt, mialatt a munkáltató leltárt tartott. A megállapított leltárhiány megfizetésére a munkaviszony megszűnte után a munkáltató milyen módon tarthat igényt: fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy a bíróság útján?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a leltárhiányért való felelősség feltételei fennállnak, a munkavállaló kártérítési felelőssége abban az esetben is fennáll, ha a munkaviszonya a leltárfelvételt követően megszűnt. A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Végrehajtási eljárás munkaügyi per után

Kérdés: 17 éve folyik kártérítési perem a munkáltató ellen. A bíróság a 2012-ben 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést jogerősen megítélt részemre, a biztosítási intézkedésem kérésének a bíróság helyt is adott, majd később a kielégítési végrehajtást is elrendelte. A végrehajtó jegyzőkönyvében azt írta, hogy az adósnak lefoglalható vagyona nincs, bankszámlával nem rendelkezik, ez három éve így folyik, de közben országosan működik a munkáltató. A bíróság 17 év elteltével arról tájékoztatott, hogy az ügy iratait egy vidéki törvényszékre küldték meg, mert az az illetékes bíróság. A munkaszerződésemet Budapesten kötöttük, feladataimat mindenkor az országos központtól kaptam. Jogszerű az, hogy 17 év eltelte után jött rá a bíróság, hogy nem ő az illetékes elbírálni az ügyet? Mit tehetek, hogy a megítélt 500 000 Ft kártérítésemhez hozzájussak?
Részlet a válaszából: […] ...nézve is kötelező, a munkaügyi bíróság jogszerűen azt nem állapíthatja meg, hogy nem az illetékességébe tartozott a nem vagyoni kártérítés iránti kereseti kérelmének az elbírálása. A végrehajtást elrendelő bíróság illetékessége az első fokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Kártérítés elszámolása a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállaló saját hibájából tönkretett egy munkagépet, a kárt a felek 380 000 Ft-ban állapították meg. A munkavállaló az okozott kárt elismerte, és a munkáltatóval megállapodást kötött, hogy azt tíz hónap alatt, havi egyenlő részletekben fogja megtéríteni. A megállapodásban az szerepel még, hogy a havi részleteket a munkáltató az esedékes munkabérből levonja. Időközben azonban a munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát. A munkáltató a hátralévő tartozást levonhatja egy összegben az elszámolás során, vagy ehhez kell a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató és a munkavállaló között a kárigény rendezéséről létrejött megállapodás nem szűnik meg a munkaviszonnyal. Itt a munkaviszonytól független, polgári jogi megállapodásról van szó. Ezért ha a munkaviszony még a teljes kárigény kielégítése előtt megszűnik, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
1
2