Munkabérből történő levonás – 50 százalékot meghaladó

Kérdés: A Vht. 63. §-a szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (142 500 Ft). Tehát egy magasabb munkabérrel rendelkező munkavállaló esetén, amennyiben a Vht. 61. §-a szerinti levonások után a munkabér meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a munkáltató – végrehajtói letiltó végzések alapján – összességében többet is levonhat, mint a munkabér 50%-a?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett "nettósított munkabérnek" az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (28 500 Ft) ötszörösét, azaz 2022-ben a 142 500 Ft-ot (Vht. 63. §). Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkabérből levonás szabályai – ami megmarad

Kérdés: Munkabérből történő letiltás esetén a "nettó" munkabér megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a fizetendő szja-csökkentő kedvezményeket (családi, személyi, első házas kedvezmény, NÉTAK), egyáltalán figyelembe kell-e venni azokat? A levonás során a havonta kifizetett munkabérből mikor és hogyan kell megállapítani a végrehajtás alól mentes részt, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének? Mikor és hogyan alkalmazható az a szabály a letiltásnál, hogy a mindenkori legkisebb nyugdíj ötszöröse feletti rész korlátlanul levonható? Gyermektartásdíj letiltása esetén, ha a nettó munkabérből nem elégíthető ki a levonandó összeg (a nettó munkabér kevesebb), az elmaradt összeget köteles-e a következő időszakban mint hátralékot levonni a foglalkoztató? A fentiekre adott válaszukat, ha lehet, példákkal is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...minimumként. Ha például a munkavállaló nettósított bére 40 000 Ft, és annak 50%-át kellene levonni, a levonás akkor is csak az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28 500 Ft (168/1997. Korm. rendelet 11. §) feletti összegre vonatkozhat, azaz legfeljebb 11 500 Ft lehet. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Gyermektartásdíj – levonása álláskeresők ellátásából

Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...fennmaradó összegből azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (Vht. 63. §).Azt, hogy a gyermektartásdíj fejében pontosan milyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szociális segítő besorolása – nincs felmentés a képzettségi követelmény alól

Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...annak – az intézménnyel a rendelet hatálybalépésekor közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló – személynek adhat, aki öregségi nyugdíjkorhatárát a rendelet hatálybalépésétől számított 10 éven belül tölti be, továbbá annak a nevelőszülőnek, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Letiltási sorrend és végrehajtás alá vonható munkabér

Kérdés: A Vht. 63. §-a szerint, amikor valakinek a nettó bére meghaladja a minimálnyugdíj ötszörösét, az összeg feletti rész korlátlanul végrehajtható. Ez a korlátlan végrehajtás csak a 65. §-on kívüli végrehajtásokra vonatkozik? Ha van több várakozó végrehajtás, 2019-ben a 142 500 feletti részből a harmadik végrehajtást kell elkezdeni utalni, vagy az elsőt, esetleg elosztva az első kettőt kell 33:17 arányban?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül – korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, azaz 2019-ben 142 500 Ft-ot (Vht. 63. §; 168/1997. Korm. rendelet 11. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladóan, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható legyen a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, azaz 2019-ben 142 500 Ft-ot (Vht. 63. §; 168/1997. Korm. rendelet 11. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Bölcsődei dajka munkakörhöz szükséges végzettsége

Kérdés: Harminc éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen. Ha öt év múlva elmegyek korkedvezményes nyugdíjba, akkor kötelező-e a bölcsődei dajka tanfolyamot elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...fentiek alapján mentesítésben a dajka munkakörben dolgozók nem részesülhetnek. Ez attól függetlenül így van, hogy az érintettnek az öregségi nyugdíjra való megszerzéséig esetleg csak 5 éve van hátra, illetve hosszabb időn át egy helyen dolgozott. Ezen túlmenően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Végrehajtás foganatosítása akadályának bejelentése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetésletiltásáról kapott a cégem levelet. Az érintett munkavállalót heti egy órában foglalkoztatjuk, a fizetése bőven a bizonyos 28 500 Ft alatt van. Ebben az esetben mi a teendőm? Milyen formában kell a végrehajtót tájékoztatnom? Van erre hivatalos formanyomtatvány?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből történő levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj (2018-ban 28 500 Ft) legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség viszont nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkabérből letiltás mellett az inkasszó alkalmazhatósága

Kérdés: Ha már 2 éve vonják az aktuális levonást (bank felé fennálló tartozásom van, lakáshitelt vettem fel), akkor inkasszózhatják a számlámat? Az 50%-os folyamatos levonási összeget inkasszózhatja így a végrehajtó?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér összegéből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, ami 2017-ben 142 500 Ft (Vht. 63. §). Ez nem zárja ki, hogy az adósnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Táncművészeti életjáradékra jogosult közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...táncos szólista vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozás-szerűen folytatott,– legalább huszonöt év szolgálati időt szerzett,– az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,– azon a napon, amelytől kezdődően a táncművészeti életjáradékot megállapítják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.
1
2
3