18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Üdülőben okozott munkavállalói tűzkár
Kérdés: A munkavállalóinknak céges apartmanokat biztosítunk, amibe minden nyárra a családokkal be lehet jelentkezni. Az egyik ilyen nyaralás során a munkavállalónk bekapcsolva hagyta a tűzhelyet, rajta az étellel, ami olyan sűrű füstöt bocsátott ki, hogy bekapcsolt a tűzoltó rendszer is, és minden elázott. Ebből több százezer forint értékű kár keletkezett a berendezésekben. Ki tudunk ennek érvényesítésére bocsátani egy fizetési felszólítást a munkavállaló felé?
2. cikk / 18 Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében
Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
3. cikk / 18 Munkaviszony-megszüntetés keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Lányom megváltozott munkaképességű, a jelenlegi munkahelyén 2017 júliusában kezdett dolgozni, augusztus végétől azonban kórházi ellátásban részesül, most is keresőképtelen. 2017. november 8-án levélben kapta meg a felmondását és az azzal kapcsolatos papírokat. Ekkor még a próbaidejét töltötte. Jelenleg a lakóhelyétől távol, Budapesten van egy rehabilitációs központban. Mit lehet ilyen esetben tenni?
4. cikk / 18 Írásbeli figyelmeztetés következményei
Kérdés: Az írásbeli figyelmeztetést követően mennyi ideig nem jár jutalom? Van-e az írásbeli figyelmeztetésnek "elévülési ideje"?
5. cikk / 18 Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése
Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
6. cikk / 18 Központi üzemi tanács és üzemi megbízott
Kérdés: A tavaszi üzemi tanácsi választások során a következő problémával szembesültünk. Társaságunknak négy telephelye van, ezek egyikén azonban csak 22 fő dolgozik. Itt üzemi megbízott választására került sor. Kérdésem, hogy ez az üzemi megbízott mindenképpen tagja lesz a központi üzemi tanácsnak is? Jogszerű-e, ha a központi üzemi tanács úgy állapodik meg a munkáltatóval, hogy az üzemi megbízott csak tanácskozási joggal vehet részt a központi üzemi tanács ülésein, tekintve hogy arányaiban nagyon kevés munkavállalót képvisel?
7. cikk / 18 Próbaidő tartama és a kollektív szerződés
Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?
8. cikk / 18 Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira
Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál félévente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
9. cikk / 18 Bérfizetési határidő különös bérelemeknél
Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
10. cikk / 18 Üzemi megállapodás megkötésének feltétele
Kérdés: Lehet-e vagy kell-e kötni üzemi megállapodást ott, ahol kollektív szerződés van?