Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánvalóan nem ez volt a célja, hiszen az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének éppen az a rendeltetése, hogy felsorolja azokat a kivételes időtartamokat, amikor a munkavállaló, jóllehet nem dolgozik, mégis jogot szerez az időarányos szabadságra. Ezért álláspontunk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Próbaidő tartama és a kollektív szerződés

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...oldalról nincs kivel megkötni a kollektív szerződést, tehát nincs törvényi lehetősége a próbaidő tartamát három hónapnál hosszabb időtartamban megjelölni.Ettől eltérően azonban az Mt. lehetővé teszi, hogy amennyiben a munkáltató nem tartozik általa kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama tizenkét hónap vagy ötvenkét hét csak akkor lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok miatt a kollektív szerződés (normatív üzemi megállapodás) előírja [Mt. 94. § (3) bek.]. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkabér megállapítása külföldi pénznemben

Kérdés: Külföldi tulajdonosunk ragaszkodik ahhoz, hogy a menedzsment tagjainak díjazását – akik jellemzően nem magyar állampolgárok, és sokszor külföldön is élnek – euróban állapítsuk meg. Ha jól tudom, a még hatályos Mt. alapján ezt nem lehetett megtenni. Az új szabályozás hoz ebben változást?
Részlet a válaszából: […] ...azeltérésre lehetőséget ad [új Mt. 154. § (1) bek.]. Ha például a külföldianyacéghez rendelik ki munkavállalójukat, ennek időtartamára munkabérét vagyannak egy részét kaphatja a munkavégzés helye szerinti állam pénznemében.Különjogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Központi üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve azelnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távollétidíj jár [Mt. 62. § (2) bek.].Ha a munkáltatónál több (helyi) üzemi tanács, illetve üzemimegbízott működik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye – felfogható-e pótszabadságként?

Kérdés: A cégünknél működő üzemi tanács azt a határozatot hozta, hogy a tagjait megillető munkaidő-kedvezmény pótszabadság formájában illeti meg az üzemi tanács tagjait, valamint elnökét, az üzemi tanács az értekezleteit, illetve egyéb elfoglaltságait pedig e pótszabadság terhére oldja meg. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Akedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnökteljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díjjár. Az üzemi tanács tagjai, illetve annak elnöke részére járó munkaidő-kedvezményés a rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.