Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek.]. A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.], és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Írásbeli figyelmeztetés következményei

Kérdés: Az írásbeli figyelmeztetést követően mennyi ideig nem jár jutalom? Van-e az írásbeli figyelmeztetésnek "elévülési ideje"?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlat az utasítási jogból vezeti le a munkáltató azon jogát, hogy munkaviszonyból származó kötelezettségszegés vagy nem megfelelő munkavégzés esetén írásbeli figyelmeztetésben részesíthesse a munkavállalót. Az Mt. nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] ...áll. A szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendők egyes távollétek is, amikor tényleges munkavégzés nincs. Ezeket a törvény tételesen felsorolja a 115. § (2) bekezdésében. Csak arra a távollétre jár tehát szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkabér megállapítása külföldi pénznemben

Kérdés: Külföldi tulajdonosunk ragaszkodik ahhoz, hogy a menedzsment tagjainak díjazását – akik jellemzően nem magyar állampolgárok, és sokszor külföldön is élnek – euróban állapítsuk meg. Ha jól tudom, a még hatályos Mt. alapján ezt nem lehetett megtenni. Az új szabályozás hoz ebben változást?
Részlet a válaszából: […] ...munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Ettől eltérni csakabban az esetben lehet, ha a munkavégzés külföldön történik, vagy jogszabály azeltérésre lehetőséget ad [új Mt. 154. § (1) bek.]. Ha például a külföldianyacéghez rendelik ki munkavállalójukat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Központi üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökéthavi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezményfelhasználását az üzemi megállapodás e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye – felfogható-e pótszabadságként?

Kérdés: A cégünknél működő üzemi tanács azt a határozatot hozta, hogy a tagjait megillető munkaidő-kedvezmény pótszabadság formájában illeti meg az üzemi tanács tagjait, valamint elnökét, az üzemi tanács az értekezleteit, illetve egyéb elfoglaltságait pedig e pótszabadság terhére oldja meg. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem "mosható" egybe. A munkavállalót a munkaviszonyfennállása alatt meghatározott időszakonként viszonylag hosszabb időtartamú -munkavégzési kötelezettséggel nem járó – pihenőidő illeti meg, amelynek céljalehetővé tenni számára a testi, fizikai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.