"Fizetett ünnep" – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában

Kérdés: Jár-e fizetett ünnep jogcímén távolléti díj 2023. november 1-jére, szerdára olyan munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása szerint aznap nem is kellett dolgoznia?
Részlet a válaszából: […] ...ledolgozandó órák száma. Ha a munkavállaló dolgozott a munkaszüneti napon, akkor a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés:

Ha a munkavállaló ünnepnapon túlórát teljesít egész nap (8 órát), de a pótlékot szabadnappal szeretnénk kompenzálni, akkor egy vagy két nap szabadnap illeti meg?

Részlet a válaszából: […] ...történő munkavégzés esetén a munkavállalót a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék (100%) illeti meg [Mt. 143. § (4)–(5) bek.]. A munkavállaló számára ilyen esetben kötelező a bérpótlékot kifizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása

Kérdés:

Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Részlet a válaszából: […] ...eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl

Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben érvényesen kiköthetnek olyan bérpótlékokat is, amelyeket az Mt. nem szabályoz. Az sem kizárt, hogy az egyes bérpótlékokra irányadó részletes rendelkezéseket munkáltatói szabályzat tartalmazza. Mivel a munkáltatói szabályzatot közöltnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Helyettesítési pótlék bölcsődében

Kérdés:

A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Részlet a válaszából: […] ...azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat,– alapbért említ, azon illetményt,– bérpótlékot említ, azon illetménypótlékotis érteni kell. Vagyis e rendelkezés megfelelteti egymásnak az Mt. és a Kjt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában) ledolgozza, mintha az rendes munkaidő lenne, akkor két jogcímen nem kap bért; egyrészt a rendkívüli munkavégzés bérpótlékát [Mt. 143. § (2)-(5) bek.], másrészt a távolléti díjat (vagy havibéreseknél az alapbér arányos részét)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Műszakpótlékra jogosultság – távollétek esetén

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
Részlet a válaszából: […] ...időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Költségvetési szerv intézményvezetője a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes nyugdíjazása okán felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2022. augusztus 31-ig tart. A 2022. május 4. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Avezetői megbízása korábban, 2022. július 31-én szűnik meg. Tehát az augusztusi hónapban még él a közalkalmazotti jogviszonya, de már nem intézményvezetői minőségben. Az augusztusi hónapra járó távolléti díjba bele kell-e számolni a vezetői pótlékot úgy, hogy a vezetői megbízása már nem él? Melyik jogszabályi hivatkozás az, amelyik megengedi vagy tiltja a vezetői pótlék távolléti díjba való beszámítását?
Részlet a válaszából: […] ...70. §).A közalkalmazotti jogviszonyban a távolléti díj számítása során az Mt. szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy bérpótlékként a Kjt. által meghatározott illetménypótlékot is figyelembe kell venni [Kjt. 80. § (1)-(2) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...– köteles számára megfizetni az állásidőre járó díjazást (azaz az alapbért) és – amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra is jogosult lett volna erre az időre – a bérpótlékot is [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Távolléti díj számítása teljesítménybér esetén

Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződésükben rögzítetten, az alapbérükön felül kapnak teljesítménybért. Ez a teljesítménybér hogyan érinti a távolléti díjukat?
Részlet a válaszából: […] ...esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (teljesítménybérrész), ésbb) bérpótlék (bérpótlékrész),figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. A távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.
1
2
3
13