Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bek.]. Ebben az esetben a közzététel megfelelő, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 22. § (2) bek. b) pont]. Tehát, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Munkaközi szünet kiadása

Kérdés: Cégünknél 20 perc munkaközi szünet van. 8 órától 9 óráig három csoportban 20 percenként tartják meg a dolgozók a szünetet. Azért három csoportban, mert így biztosítható a kényelmes étkezés, és hogy sorra kerüljenek a mosdónál és a kávéautomatánál. Ezzel két probléma is van. Az egyik: a munkáltatói tájékoztatóban az szerepel, hogy a szünet 8 órától 8.20-ig tart, de amikor új telephelyre költöztünk, kivitelezhetetlenné vált, hogy a dolgozóknak egyszerre legyen szünetük. Ez a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek, bér sem jár rá. Milyen formában kell a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy a gyakorlat eltér a munkáltatói tájékoztatótól? A másik probléma, hogy 6 órakor kezdünk, ezzel megszegjük az Mt. 103. §-ának (5) bekezdését. Mivel a dolgozók nagyon korán kelnek, nem is lehetne elhúzni a reggelit 9 óráig. Ezenkívül van napközben két 5 perces szünet, ami része a munkaidőnek.
Részlet a válaszából: […] ...viszont nem kötelező tartalmi eleme a munkaközi szünetek rendjéről szóló információ (Mt. 46. §). A fentiekből eredően elegendő közzététel (pl. faliújságra kifüggesztés) útján tájékoztatni a munkavállalókat az aktuális szünetrendről, nem kell erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaerő-kölcsönző székhelyváltozásáról szóló tájékoztatás

Kérdés: Ha a munkaerő-kölcsönző cég székhelye megváltozik, akkor a dolgozókat erről írásban kell-e értesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...(kölcsönbe adó) székhelye változik, arról tájékoztatni kell a munkavállalókat. A tájékoztatás nem csak írásban történhet (hanem pl. közzététellel is), ám a későbbi viták elkerülése miatt célszerű az írásbeli formát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Munkabér mint hitelezői igény a csődeljárásban

Kérdés: A munkáltatóm csődbe ment, amiről minket is tájékoztattak, de a munka azóta is folyik tovább. A csődeljárás előtt két hónapig nem kaptam munkabért, azóta szerencsére rendesen fizetnek. A csődeljárás kapcsán azt hallottam az egyik ügyféltől, hogy a céggel szemben minden igényt be kellett volna jelenteni harminc napon belül, mert különben elveszik. Minket, munkavállalókat erről senki sem tájékoztatott, ezért sehová nem jelentettem be követelést. Ezek szerint jól értem, hogy a kéthavi elmaradt munkabéremet sosem kaphatom meg a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...elrendelése esetén a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított harminc nap áll a hitelezők rendelkezésére, hogy az adóssal szemben fennálló követelésüket bejelentsék [Csftv. 10. § (2) bek. f) pont]. Ha a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Kérdés: Munkáltatóm közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetést javasolt, amibe én bele is mentem. Azonban a megállapodást a munkáltató helyett az őt helyettesítő vezető írta alá, még mielőtt én aláírtam volna. A helyettesítés rendjéről csak a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz rendelkezést, és mutattak egy felhatalmazást tartalmazó levelet. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját helyettesítő személlyel történt megállapodás az említett két dokumentum alapján jogszerű-e? A munkáltatóm azt is mondta, hogy ha nem írom alá a megállapodást, akkor rendkívüli felmondással távolít el. Nem minősül ez fenyegetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlójának személyéről szóló közléstörténhet munkaszerződésben, valamilyen írásos tájékoztatóban, utasítás,szabályzat közzétételével. Az ítélkezési gyakorlat szerint a közlés hiányaönmagában nem teszi érvénytelenné a munkáltatói intézkedést (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.