6 talált cikk a tájékoztatási kötelezettség , elévülés kifejezésre

Kérdés: Munkaközvetítő (kölcsönbe adó) által dolgozom egy multinacionális cégnél (kölcsönvevőnél), minden hónapban a teljesített munkám alapján mozgóbért kapok a kölcsönvevő szabályai szerint. Béremelés történt a kölcsönbe adó által, de megvonta a mozgóbérem; bár az elutalt januári béremet még mozgóbérrel fizette ki. Jogos-e, hogy visszavonja a ledolgozott hónap után járó mozgóbért, amit már kifizetett nekem, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevőnél a szabály január 1-jétől változott?

Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését – ahelyett, hogy továbbította volna – elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?

Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott – mint utóbb kiderült, hiányos – dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.

Kérdés: Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?

Kérdés: 2013 szeptemberében elhelyezkedtem jelenlegi munkahelyemen közalkalmazottként. A korábbi szolgálati időm megállapításával kapcsolatban azonban nem értettünk egyet a munkáltatóval, így kérte, hogy a nyugdíjfolyósítótól vigyek igazolást, és amíg az megérkezik, addig az általuk megállapított besorolásba kerülök. Azt az ígéretet kaptam, hogy ha a határozat engem igazol, akkor átsorolnak magasabb fizetési osztályba visszamenőlegesen. A nyugdíjfolyósító határozata csak most januárban érkezett meg, és alátámasztotta, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozom. A munkáltató azonban nem akarja visszamenőlegesen megállapítani a magasabb illetményt, és kifizetni a különbözetet. Mit tehetek, hogy megkapjam a nekem járó illetményrészt a tavalyi évre?