9 talált cikk a tájékoztatási kötelezettség , jogviszony létesítése kifejezésre

Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?

Kérdés: Van egy közalkalmazott kollégánk, aki szociális gondozóként dolgozik, 2018 márciusában jött létre a határozott idejű jogviszonya, mely 2018 novemberében lett határozatlan idejű. 2019-ben szakképesítést szerzett, ennek igazolása alapján az átsorolása megtörtént. 2020-ban külföldi munkavállalásról szóló igazolást nyújtott be hivatalunkhoz, mely igazolás kiadmányozási dátuma is 2020. Ez alapján az átsorolása ismét megtörtént az igazolás benyújtásának dátumától. A kolléga viszont azt kéri, hogy a 2020-ban kiadott és ezt követően a hivatalunkhoz benyújtott igazolás alapján őt a felvétele dátumától sorolják be, és visszamenőlegesen az így keletkezett illetménykülönbözetre is igényt tartana. A kolléga kérése jogosnak tekinthető-e annak tükrében, hogy nem a munkáltató hibázott, hanem a kolléga saját mulasztása miatt nem került benyújtásra az igazolás a felvételekor, 2018-ban? 2018. évben az akkor rendelkezésre álló dokumentumok alapján történt a besorolása, majd a jogosultságot bemutató igazolást követően is megtörtént a kinevezés módosítása, ezért is nem érezzük helyénvalónak a visszamenőleges illetménykülönbözet kifizetésére irányuló igényét.

Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.

Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?

Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott – mint utóbb kiderült, hiányos – dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?

Kérdés: Vadásztársaságnál lehet-e a vezetőség tagja például a titkár, a gazdasági felelős, a helyi erdészet kerületvezető erdésze, aki a bérbeadó alkalmazottja?

Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?

Kérdés: Jelenleg GYES-en vagyok, és még állományban egy cégnél, de a cég nem tud munkát biztosítani. Kérdésem, ha visszamondanám a GYES-t, akkor egy másik cégnél dolgozhatnék-e teljes munkaidőben (úgy, hogy az első cégnél nem mondok fel), míg a gyermekem el nem éri a 3 éves kort?