Munkaidőkeret megállapítása hetekben

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt, háromhetes munkaidőkeretnek nincs akadálya, maga a törvény is hetekben, illetve hónapokban állapítja meg a munkaidőkeret lehetséges leghosszabb tartamát. Eszerint bármely munkáltató jogosult maximum négy hónap vagy tizenhat hét tartamú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Tájékoztatás a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről

Kérdés: Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása nyomán a 93. § (4) bekezdése szerint a munkaidőkeretről szóló tájékoztatásnak ki kell terjednie a teljesítendő munkaidő tartamára is. E tájékoztatást számszerűen kell megadni, avagy elegendő, ha azt tartalmazza, hogy a munkavállalónak legalább a napi munkaideje és a munkaidőkeret munkanapjai szorzatának megfelelő munkaidőt kell teljesítenie?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bek.]. A tájékoztatásnak nem a számítás elvi módszerére, hanem a konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Munkaadói tájékoztatás a munkaidő-beosztásról

Kérdés:

A munkáltatói tájékoztatóban a munkavállalót tájékoztatni kell az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről. Munkavállalóink munkaszerződése azt tartalmazza, hogy a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, illetve hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkavállalók az esetek döntő többségében ugyanabban az időszakban vannak beosztva. Amennyiben a munkaidőkeretre tekintettel szombati napra, illetve napi 8 óra helyett 10 óra hosszára is be szeretnénk osztani őket, a munkáltatói tájékoztatóban hogyan lehetne feltüntetni a napi munkaidő tartamát, illetve a beosztható napokat, hogy az rendes munkaidőnek minősüljön, ha a munkaidőkeret végén nem keletkezik pluszórája? Ha a hétfőtől péntekig terjedő időszakot adja meg a munkáltató a tájékoztatóban, akkor egy szombati munkaidő-beosztás rendes munkaidőnek minősülhet úgy, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkaidőkeret alkalmazását, valamint a tájékoztatóban egy esetleges hivatkozás az Mt. 96–100. §-ára, miszerint egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő, az elegendő lehetne? Mindenképpen fel kell tüntetni a beosztható napokat, illetve a munkaidő kezdő és befejező időpontját a munkáltatói tájékoztatóban, vagy elég hivatkozni az Mt. 96–100. §-ára?

Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben rögzítették. Másfelől, ha például úgy esne, hogy egy adott héten 40 óránál több munkaidő kerülne beosztásra, az munkaidőkereten felüli, így rendkívüli munkaidő lenne [Mt. 107. § b) pont], ennélfogva rendkívüli munkaidőnek minősülne, aminek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Munkavállalóinkat négyhavi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatjuk. A teljes időtartamra szóló munkaidő-beosztást a munkaidőkeret kezdő időpontja előtt egy héttel kihirdetjük. A munkaidőkeret időtartama alatti változások miatt csütörtökönként kihirdetünk egy módosított munkaidő-beosztást a következő hétre vonatkozóan. Helyes a fenti eljárás a munkaidő-beosztás szabályait tekintve?
Részlet a válaszából: […] ...(4)-(5) bek.]. A kérdés alapján a munkáltató az egyhetes előzetes közlési határidőnek megfelel, hiszen egy héttel hamarabb az egész munkaidőkeret tartamára közli a beosztást, nem csak a következő hétre vonatkozót. A már közölt munkaidő-beosztás módosítása pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaidőkeret tartama

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazásával kapcsolatban több kérdés merült fel. Munkaidőkeretet meghatározhat-e a munkáltató úgy, hogy egy éven belül különböző időtartamú legyen? Például 3-4-4-1, esetleg 2-4-4-2 havi intervallumra szól a munkaidőkeret. A munkavégzés szezonális jellegéből adódóan esetleg lehet-e a következő évre áthúzódó munkaidőkeretet alkalmazni? Például a 2014. november és 2015. február közötti időszak adja a 4 havi munkaidőkeretet.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét tartamú munkaidőkeretet bármikor elrendelhet [Mt. 94. § (1) bek.] Nincs olyan megkötés, hogy a munkaidőkeret lejárta után csak az előzővel azonos tartamú újabb keretet lehetne alkalmazni. Szabályos tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Heti nyolcórás részmunkaidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Új munkavállalót szeretnénk alkalmazni, de csak heti 8 órában, változó beosztásban, előre láthatóan napi 1-3 óra között változna a munka­idő mértéke, és olykor szombaton is kellene dolgoznia. Ilyenkor mit kell, illetve lehet írni a munkaszerződésbe? Hogyan fogalmazzuk meg, hogy az szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható [Mt. 97. § (3) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazásával lehetséges. Mivel az elszámolási időszaknak egyelőre bizonytalan a gyakorlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Tájékoztatás a munkarend módosításáról

Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 118. § (1) bekezdése alapján a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg. Vagyis ha kollektívszerződés nem rendelkezik a munkarendről, jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidőbeosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – amunkáltató állapítja meg [Mt. 118. § (1) bek.]. Kollektív szerződés legfeljebbéves, illetve legfeljebb ötvenkét heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Idénymunka – szerződés és munkaszervezés

Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés tartalmától alapvetően független kérdés,hogy a munkáltató idényjelleggel működik-e vagy sem, illetve hogymunkaidőkeretben foglalkoztatja-e a munkavállalókat. Tekintettel ugyanis arra,hogy a munkarendet, munkaidőkeretet, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkeret alkalmazásakor is jár az ellenérték

Kérdés: Több munkavállalónk esetében havi 172 óra munkaidőkeretről rendelkeztünk, egyben azt is kikötve, hogy amennyiben a munka a havi munkaidőkereten belül nem végezhető el, erről kötelesek haladéktalanul a rugalmas munkaidő-beosztást engedélyező vezetőt tájékoztatni, aki rendelkezik a túlmunka elrendeléséről vagy a feladatok átcsoportosításáról. Az érintettek munkaszerződése szerint a munkavállalót csak a tájékoztatási kötelezettsége és a túlmunka szabályszerű elrendelése esetén illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató által tudomásul vett – hitelt érdemlőenbizonyított és szükséges – rendkívüli munkavégzés ellenértéke a munkavállalótmunkaidőkeret alkalmazása esetén is megilleti [Mt. 147. § (1) bekezdés]. Ennekalapján téves az a jogértelmezés, amely – az Mt. 147...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.