7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt
Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
2. cikk / 7 Elektronikus bérjegyzék – a kiküldés
Kérdés: Lehet-e abból gond, ha két felső vezető egyazon e-mail-címet ad meg a bérjegyzék küldéséhez? A pdf ugyan egyazon e-mailre érkezik, de megnyitni csak a biztonsági kóddal lehet, amit még a küldéskor maguknak elmentenek, és törölnek a rendszerből. A munkavállalók által megadott e-mail-címet el kell fogadni, azaz úgy kell kezelni, mint például a bankszámlaszámot, amire akár az egész család jövedelme utalásra kerülhet?
3. cikk / 7 Lakcímadat közlése a munkáltatóval
Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?
4. cikk / 7 Azonnali hatályú felmondás telefonszám megadásának megtagadása miatt
Kérdés: A napokban elkérték az egyik kollégám magántelefonszámát. Ő nem adta meg, ezt követően azonnali hatállyal felmondtak neki. Ezután végigjárták az egész csarnokot, hogy elkérjék a többi munkavállaló magánszámát. Mivel tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy tisztogatás része, szeretném tudni, hogy mit tegyek? (Egyébként nem adtam meg a telefonszámomat.)
5. cikk / 7 Szakszervezet – adatkikérés a munkavállalókról
Kérdés: A nálunk működő szakszervezet – 18 munkavállaló felhatalmazásával – levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok – legalábbis részben – a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?
6. cikk / 7 Munkavállalói személyes adatok kezelése, kiadása és korlátozása
Kérdés: A személyes adatok kezelését az Mt. 10. §-a szabályozza. A jogszabály szerint a személyes adatok feldolgozójáról, ha harmadik személy (pl. könyvelő, bérszámfejtő), tájékoztatni kell a dolgozókat. A személyes adatok kezelésére és kiadására kell-e tájékoztatás a meglévő dolgozók részére is, ha igen, milyen formában? Ha könyvelőiroda végzi a bérszámfejtést, akkor elég a kft. neve, vagy az is kell a tájékoztatóba, hogy személy szerint ki kezeli az adatokat? Van-e időbeli hatály, meddig kell ezt kiadni? Ha egy cég alvállalkozóként dolgozik a fővállalkozó telephelyén, ami be van kamerázva, kinek kell tájékoztatni a munkavállalókat a személyhez fűződő jogok korlátozásáról? Ez annak minősül-e, kell-e egyáltalán tájékoztatni a munkavállalót?
7. cikk / 7 Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége
Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?