Sztrájkban való részvétel mint védett tulajdonság

Kérdés: A munkavállalóink sztrájkot szerveztek. Követeléseik egy része a munkáltató felé irányult (magasabb bérek), más részük viszont inkább politikai követelés volt (a külföldi munkavállalók foglalkoztathatóságának szigorítása a magyar munkaerőpiac és a bérek védelme érdekében). A sztrájk végül lezárult tavaly év végén. Idén a munkáltató átszervezést hajtott végre, és a belső állomány helyett kölcsönzöttekkel lát el időszakosan felmerülő feladatokat. Az átszervezés érintett több, tavaly a sztrájkban részt vevő, azt szervező személyt is, akik pert indítottak az egyenlő bánásmód megsértése (sztrájkban való részvételük) miatt. Alapos lehet a keresetük?
Részlet a válaszából: […] ...következően az ilyen perben a munkáltatónak bizonyítania kell, hogy a munkavállaló védett tulajdonsága és a hátrány, vagyis munkaviszonyának megszüntetése között nem áll fenn okozati összefüggés; vagy pedig hogy az egyenlő bánásmód követelményét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...Sztrájktv. szerint a sztrájk tekintetében a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni [Sztrájktv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálya az Mt. 13. §-a szerint, amelynek normatív része a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget is szabályozhat [Mt. 277. § (1) bek. a) pont]. A munkavállaló a munkaviszonyból vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Sztrájk vagy munkavégzés megtagadása

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom, és nagyon elégedetlen vagyok a jelenlegi munkakörülményekkel. Többször jeleztem ezt a felettesemnek, de változás nem történt. A kollégáim sajnos nem mernek szót emelni. Arra gondoltam, hogy annak érdekében, hogy nyomatékosítsam a helyzet tarthatatlanságát, sztrájkolni fogok. A munkáltatóm viszont azzal fenyeget, hogy emiatt felmond nekem. Megteheti ezt? Úgy tudom, hogy a munkavállalóknak van joguk a sztrájkhoz.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.]. Amennyiben a sztrájk jogszerű, akkor a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a munkavállalóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető [Sztrájktv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Sztrájkjog szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a kft. helyi kollektív szerződésében szabályozta a munkavállalók sztrájkhoz való jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés egyik pontja akként rendelkezik, hogy a kft. valamennyi üzemviteli területén tilos a sztrájk. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy a kollektív szerződés egyéb részeiben megjelölt üzemviteli területeken – homályos formában ugyan, de – különböző előírások figyelembevételével esetenként mégis lehetséges a sztrájk. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés nem korlátozhatja, és nem vonhatja el a munkavállalók sztrájkhoz való jogát.
Részlet a válaszából: […] ...a sztrájk joga a kormány és a szakszervezetek megállapodásaalapján [Sztrájktörvény 3. § (2) bek.].A kollektív szerződés egyfelől a munkaviszonyból származójogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, azezzel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Sztrájk jogellenessége – kiköthető-e?

Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?
Részlet a válaszából: […] ...mértékében való megállapodás esetén tartható (EBH2008. 1814), és így ezen az alapon a jogellenes sztrájkban való részvételrealapított munkaviszony-megszüntetés is jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...mértékevalamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodáshiányában – minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezetitag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalásidőtartama nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] ...számításba venni,amelyben a beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés megvalósult, tehát ha2008-ban történt, akkor 2008-ban. Az Sztv. munkaviszonyra vonatkozó szabály, ebből következőena sztrájkban részt vevő munkavállaló ezzel összefüggő munkaidő-kiesése azMt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.