Sztrájk tavalyi munkabér-követelésre tekintettel

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet 2020-ban benyújtott egy, a 2021. éves béremelésre vonatkozó javaslatot, amelyet nem fogadtunk el, és annak csak egy része valósult meg. Erre vonatkozóan kollektív szerződésben nem tudtunk megállapodni, mivel a szakszervezet csak idén szerzett erre megfelelő reprezentativitást. A 2022. évre nézve született is bérmegállapodás, kollektív szerződésben. Ennek ellenére a szakszervezet májusban sztrájkot hirdetett, a tavalyi bérkövetelés maradéktalan teljesítése érdekében. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – megilleti a sztrájk joga [Sztájk-tv. 1. § (1) bek.]. Jogellenes ugyanakkor a sztrájkra vonatkozó – egyebek mellett kollektív szerződésben rögzített – megállapodás megváltoztatása a kollektív szerződés hatályának ideje alatt [Sztájk-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetősége, ha az adott díjazás egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalást tartalmaz, és nem megállapodás (munkaszerződés, kollektív szerződés) rögzíti. Ekkor ugyanis a másik fél beleegyezése is kell a módosításhoz. Az egyoldalú kötelezettségvállaláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálya az Mt. 13. §-a szerint, amelynek normatív része a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget is szabályozhat [Mt. 277. § (1) bek. a) pont]. A munkavállaló a munkaviszonyból vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása

Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban megváltozott a sztrájk során biztosítandó elégséges szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás. Nálunk ugyan egyelőre nincs sztrájk, de szeretnénk elébe menni a későbbi vitáknak, és a szakszervezetekkel kollektív szerződésben megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről. A jogszabályváltozás eredményeképpen van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...köti, amely lényegében megfelel a 2010. december30-áig hatályos szabályozásnak. Ebből eredően álláspontunk szerint jelenleg semlehet kollektív szerződésben megállapítani a még elégséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Sztrájkjog szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a kft. helyi kollektív szerződésében szabályozta a munkavállalók sztrájkhoz való jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés egyik pontja akként rendelkezik, hogy a kft. valamennyi üzemviteli területén tilos a sztrájk. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy a kollektív szerződés egyéb részeiben megjelölt üzemviteli területeken – homályos formában ugyan, de – különböző előírások figyelembevételével esetenként mégis lehetséges a sztrájk. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés nem korlátozhatja, és nem vonhatja el a munkavállalók sztrájkhoz való jogát.
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely esetekbengyakorolható a sztrájk joga a kormány és a szakszervezetek megállapodásaalapján [Sztrájktörvény 3. § (2) bek.].A kollektív szerződés egyfelől a munkaviszonyból származójogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Sztrájk jogellenessége – kiköthető-e?

Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés a megkötő felek közöttikapcsolatrendszert is szabályozhatja [Mt. 30. § b) pont]. A kollektív szerződésígy szabályozhatja a munkáltató és a szakszervezet sztrájkkal kapcsolatoseljárását, de erre is irányadó, hogy a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 127. §-ának (4) bekezdése szerint a munkavállalókrészére naptári évenként a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebbháromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A naptári év szempontjábóla munkaidőkereten felüli rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Sztrájk – bérfejlesztési elvekkel szemben

Kérdés: Több reprezentatív szakszervezet működik a cégnél. Kollektív szerződésünk határozatlan időre szól, annak egyik melléklete tartalmazza a naptári félévekre megkötött bérmegállapodást, így 2008 első fél évére is. Tárgyalásokat folytattunk a második fél évre szóló bérmegállapodások és egy 2011. december 31-ig tartó bérfejlesztési rendszer elveinek megállapítása érdekében, de nem tudtunk megállapodni. Az egyik szakszervezet a tárgyalások eredménytelenségére hivatkozva konfliktushelyzetet jelentett be, és az eredménytelen egyeztetést követően néhány napja sztrájkot indított. Jogszerű-e ez a sztrájk?
Részlet a válaszából: […] ...fel nem róható ok miatt nem jött létre [Sztrájktv. 2. § (1)bekezdés]. Jogellenes a sztrájk – egyebek mellett -, ha kollektív szerződésbenrögzített megállapodás megváltoztatása érdekében folyik a kollektív szerződéshatályának ideje alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt

Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Részlet a válaszából: […] ...megjelenninem tudó munkavállalók kiesett munkaideje igazolt, nem fizetett távollétnekminősül. A kieső időre díjazás nem jár, azonban kollektív szerződés, vagy afelek megállapodása, illetve a munkáltató döntése alapján lehetőség vanegyfajta kompenzációra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.