Munkáltató jogosulatlan képviseletével okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 166. §(1)-(2) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállalóegyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg; ez kollektívszerződés rendelkezése esetén legfeljebb hathavi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Ruhatáros kárfelelőssége

Kérdés: Egy munkavállalónk ruhatárosként dolgozik, és a gyár területére be nem vihető csomagokat, ruhadarabokat veszi át és őrzi. A többi munkavállalók közül egyre többen panaszkodnak, hogy a leadott csomagokból, kabátokból eltűnnek dolgok, néha még a kabátok is, és sok esetben kellett kártérítést fizetnünk, hogy elkerüljük a jogvitát. A ruhatáros munkavállalóra ugyanakkor nem tudjuk rábizonyítani, hogy elvett volna bármit is. Van-e lehetőségünk őt az átvett dolgokért való felelősség alapján elszámoltatni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén a munkavállaló egyhaviátlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg, amely mértéket kollektívszerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Használati útmutatóban foglaltak megszegése

Kérdés: Az egyik, kizárólag egy munkavállalónk által használt cégautó károsodott. Mint utóbb kiderült, az előírt szervizelési időszakok között is sokáig kevés motorolajjal futott a jármű, és ez tönkretette a motort, amit cserélni kellett. A kár mintegy egymillió forint. Felelőssé tehető-e a munkavállaló a teljes okozott kárért, ha a gépjármű használatára vonatkozó megállapodásban nyilatkozta, hogy ismeri a szervizelési szabályokat és a gépjármű használati útmutatójában foglaltakat, amelyek közül az utóbbi tájékoztat a magas motorolaj-fogyasztásról és arról, hogy 2-3 tankolás után ellen­őrizni kell a motorolaj szintjét?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 166. § (1)-(2)bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhaviátlagkeresetének ötven százalékától hathavi átlagkeresetéig terjedhet [Mt. 167.§ (1)-(3) bek.]. Szándékos kár­okozás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – általánosszabály szerint – a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatjameg [Mt. 167. § (1) bek.]. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljeskárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Károkozás külföldön

Kérdés: Cégünk egy munkatársát rendszeresen kiküldi külföldi leányvállalataihoz munkavégzés céljából. Az egyik ilyen kiküldetés alatt a munkavállaló a vállalati gépkocsival balesetet okozott, az érintett külföldi személy kártérítési igénnyel lépett fel a cégünkkel szemben. Szeretnénk megtudni, hogy a kiküldetés ideje alatt egy esetleges baleset miatt bekövetkező vagyoni kártérítési felelősség hogyan oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között? A külföldi kiküldetés teljes időtartama a kártérítés szempontjából beleszámít-e a munkaidő fogalmába? Átháríthatjuk-e a kárt a munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...felelőssége, az általa a munkáltatónakfizetendő kártérítés mértéke – általános szabályként – a munkavállaló egyhaviátlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg [Mt. 166. § (1)-(2),167-168....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.