Közlekedési szabálysértés – a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...felróhatóság, enyhe gondatlanság esetén csak 4 havi távolléti díj mértékéig [Mt. 179. § (3) bek.]. Feltételezhetően ez is fedezi a bírság összegét. A munkavállaló tehát a leírt eset alapján feltehetően felelős lesz a munkáltatót ért kárért, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Gyorshajtási bírság átvállalása a munkavállalótól

Kérdés: Teherfuvarozó vállalkozásként sok esetben kerülünk olyan helyzetbe, amikor a munkavállaló sofőrjeinket gyorshajtás miatt megállítják, és a közúti közlekedésről szóló törvény megsértése miatt helyszíni bírsággal sújtják. Jellemző, hogy a kamionokat a bírság megfizetéséig nem is engedik tovább, a munkavállalónál viszont nincs elegendő pénz a befizetéshez. Így általában elutaljuk a bírság összegét – ami akár több százezer forint is lehet – annak érdekében, hogy a szállítmány ne álljon, és elkerüljük a komoly késedelmi kötbéreket. Milyen módon lehet a gyorshajtás miatt kifizetett összegeket visszakövetelni a munkavállalótól? Ez a munkavállalói kártérítési felelősség körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...21. § (1) bek.]. Az előírások megszegése esetén azüzemben tartóval szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedőközigazgatási bírságot kell kiszabni [Kkt. 21. § (2) bek.]. Ettől eltérően, haa gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.