117 talált cikk a szakképzés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban kívánunk alkalmazni egy munkavállalót. 2002. VI. 14-én kelt bizonyítványa szerint a 2001/2002. tanévben a 12/C osztályban végezte tanulmányait, szakmai vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tett. A korábbi szakképzési törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott 33 5276-05 azonosító számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett. A bizonyítványon nem szerepel, hogy az szakmunkás-bizonyítvány, csak bizonyítvány. Kérte a munkáltató, hogy igazoltassa a munkavállaló az iskolával, hogy szakmunkásképzőt végzett vagy sem. Az iskola által 2025. XII. 17. napon kiadott igazolás tartalma a következő: „Nevezett 2002. VI. 14-én 33 52769-05 számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett, ami az akkori jogszabályok szerint szakmunkásvégzettségnek felel meg.” Mivel a bizonyítványon az szerepel, hogy OKJ szerinti szakképesítést szerzett a munkavállaló, ami 33-as kóddal kezdődik, a közalkalmazotti besorolás csak B fizetési osztálynak felelne meg (33 OKJ alapfokú végzettségre épülő középfokú szakképesítés). Ha szakmunkás-bizonyítványról beszélünk, a besorolás már C fizetési osztály lenne. Elfogadható az iskola által kiállított igazolás annak bizonyítására, hogy a munkavállaló szakmunkásvégzettséggel rendelkezik, vagy sem?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkavállaló fizetési fokozatához mely jogviszonyokat kell figyelembe venni. Eszerint egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt is. Új belépő dolgozónk a 2022. évben kórházunkkal mint duális képzőhellyel létesített szakképzési munkaszerződéssel végzett munkát, azaz teljesítette az egybefüggő nyári szakmai gyakorlatát 2022. VII. 1-től VII. 31-ig. Figyelembe vehető-e a szakképzési munkaszerződéssel létrejött jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése során a fizetési fokozat megállapításához, a szolgálati elismeréshez?

Kérdés: Szociális intézményben gondozói munkakörben szeretnénk alkalmazni egy dolgozót, aki érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 34 762 01 azonosító számú szakképesítéssel rendelkezik. E szakképesítés megszerzéséhez elegendő volt az alapfokú iskolai végzettség. Helyes az a gondolat, hogy ha az érettségi bizonyítvány, valamint a szakképesítése azonos szintű, nem sorolhatom a „D” fizetési osztályba, csak a „C”-be? Amennyiben ez a szakképesítése az érettségire épült volna, akkor lenne lehetőség „D” fizetési osztályba sorolásra? Ugyanúgy gondozói munkakörben kerül sor foglalkoztatásra egy kolléga szakmunkás-bizonyítvánnyal, valamint MKKR 4. szintű szakképesítéssel. Mivel a szakképesítése magasabb szintű, mint a szakmunkás-bizonyítványa, így „C” fizetési osztályba kerülhet besorolásra?

Kérdés: A közalkalmazott kolléga egyik költségvetési szervtől áthelyezésre kerül egy másikhoz a szociális ágazatba. Eddig nem szociális jellegű költségvetési intézményben dolgozott. A jelenlegi munkahelyén szakmunkás-végzettséggel takarít (középfokú szakmunkás-bizonyítványa lehet), mivel „C” kategóriába van besorolva (varrónőként, takarítónőként dolgozott). Ahová áthelyezésre kerül, ott a takarítók „A” kategóriába kerültek besorolásra. Van-e annak jogi akadálya, hogy az új helyen a kolléga „A” kategóriába legyen besorolva? Az illetménye nyilván nem csökkenne, csak a besorolása változna.

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?

Kérdés: Lehet-e egyidejűleg gyermekgondozóként és nevelőszülőként foglalkoztatni valakit egy nevelőszülői hálózatnál? A dolgozót gyermekgondozóként negyvenórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk egy nevelőszülői hálózatnál, de szívesen lenne nevelőszülő is. Megteheti-e ezt egy intézményen belül, vagy van-e ennek valamilyen jogi akadálya?

Kérdés: Költségvetési intézmény köthet-e részmunkaidős munkaszerződést – pályázati finanszírozású projekt keretében – a nála állományban lévő közalkalmazottal? Azonos FEOR-számú tevékenységre is, vagy csak eltérőre, vagy egyáltalán nem?

Kérdés: Óvodánk három csoporttal működik, egy pedagógiai asszisztenssel, csoportonként két óvodapedagógussal és három dajkával. Szeptember elsejétől a nagycsoportban az egyik pedagógus álláshely üressé vált határozott időre (egy évre), és sajnos a mai napig nem jelentkezett óvodapedagógus az álláshelyre. Ilyen esetben átmenetileg/határozott időre megbízható-e egy 4. dajka (3 csoportban így 4 dajka lenne), annak ellenére, hogy a kormányrendelet rögzíti, csoportonként csak 1 dajkát lehet alkalmazni? Amennyiben ez nem megoldás, hogyan oldhatnánk meg jogszerűen a szakemberhiányt? Két elsőéves óvodapedagógus is szívesen jelentkezne az álláshelyre, azonban a jogszabályban úgy olvastam, hogy csak utolsó éves diákokat lehet alkalmazni.

Kérdés: Szabályos-e közalkalmazottként alkalmazni ugyanazon munkáltatónál a szociális szférában egy személyt – nem vezetői beosztásban – úgy, hogy négy órában határozatlan időben, négy órában pedig más munkakörben határozott időben? Ha lehetséges, akkor az egyik kinevezése „másodállásnak” számít?