Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] ...jogalap nélkülivé, az eredeti állapot helyreállítását – vagyis a munkaidőkeret zárása miatti elszámolást – követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza [Szja-tv. 1. § (7) bek.]. Hasonlóan, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán

Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
Részlet a válaszából: […] A pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítés OKJ-s azonosító száma 54 140 02, amelyben az 54-es számjegy a 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 2. pontja alapján emelt szintű (technikusi) szakképesítést jelöl, amely érettségi végzettséghez kötött, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésnek minősül, ezért a munkavédelmi törvény alkalmazandó rá (Mvt. 87. § 9. pont), valamint a munkaügyi hatósági ellenőrzés hatásköre is kiterjed rá [Met. 1. § (1) bek. b) pont]. Minden egyéb, fent nem említett kérdésben viszont e munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – mivel az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében – a fizetési haladék tartalék időtartama alatt az adós cég, a vagyonfelügyelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Tandíj-finanszírozás – a szakképzési hozzájárulás terhére?

Kérdés: Ha egy dolgozónkat felsőfokú oktatási intézményben szeretnénk tovább képezni, akkor van-e lehetőségünk arra, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozzuk a tandíját? Ha van rá mód, akkor hol tudhatjuk meg, milyen konkrét lépéseket kell tenni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...aszakképzési hozzájárulást. Ha gyakorlati képzést is végez, akkor a szakképzésihozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését a Nemzeti Szakképzési ésFelnőttképzési Intézet végzi. A kötelezettnek ekkor az Intézettel szemben állfenn bejelentkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.