Alapítvánnyal fennálló munkaviszony felmondása az öregségi nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Öregségi nyugdíjba menetelnél az alapítvány munkáltató esetében milyen jogszabály irányadó például a felmentési időre stb.? Alapítványnál dolgozom tizennégy éve, összesen negyvenhat évem van mint szakápoló.
Részlet a válaszából: […] Az alapítványi formában működő munkáltatóra az Mt. hatálya terjed ki, ezért az általa létesített munkaviszonyokra – így azok megszüntetésére is – e törvény rendelkezései az irányadók. A kérdésből nem lehet megállapítani, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Munkaidőkeret alkalmazása egyetlen munkavállalónál

Kérdés: Egy adott munkáltatónál lehet-e egyetlen személyt munkaidőkeretben foglalkoztatni? Változtat-e a helyzeten, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy ha behívásos munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános szabálya szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja [Mt. 93. (1) bek.]. A munkaidőkeret tartama általános szabály szerint legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, de egyes speciális esetekben akár hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszából: […] A hatályos társadalombiztosítási jogi rendelkezések értelmében nem minősül biztosítottnak a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített, Mt. szerinti munkaviszonyban álló személy [Tbj. 5. § (1) bek. a) pont]. 2019. január 1-jétől az Mt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmának értelmezése

Kérdés: A női munkavállalót az Mt. hatálya alatt foglalkoztatjuk általános munkarendben, irodai munkakörben. A munkavállaló idén nyáron tölti be 61. életévét, munkaviszonya a munkáltatónál 19 éve áll fenn. A munkavállaló többször közölte már szóban, hogy ő jogosult lesz a nyár folyamán a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra a 40 év szolgálati ideje miatt, és ő ezt meg is fogja "igényelni". Ezt az elképzelését a munkavállaló megváltoztatta, és most már úgy nyilatkozik, hogy inkább még a 2019-es évet végigdolgozza. A munkáltató szeretné a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, de ezt az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapítaná, élve az Mt. 77. §-ának (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Megalapozza-e az Mt. szerinti "nyugdíjasnak minősül" kitételt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése, és ha igen, hogyan tud erről hivatalosan, ténylegesen meggyőződni a munkáltató, vagy kénytelen megvárni a Tny. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti 65. életév betöltését?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [Mt. 66. § (9) bek.]. Az Mt. értelmében nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaszerződés-módosítás az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalója 2019-ben eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíját igénybe is kívánja venni. Ugyanakkor a határozatlan idejű munkaszerződése ezzel az időponttal nem fog megszűnni, mert más munkakörben és más munkaidővel továbbra is foglalkoztatni fogjuk. Mivel megváltozott a nyugdíjasok biztosítási státusza, milyen igazolásokat kell számára kiadnunk, hogy el tudja indítani a nyugdíját, illetve hogyan kell a munkaszerződését módosítani, vagy kell-e újat kötni, hogy a munkaviszonya ne változzon?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2) bek.]. A 2018. július 26. napjától megállapítandó öregségi nyugdíjak esetében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Felmondás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Cégünk által alkalmazott, és 2016. november 18. napjától rokkantsági ellátásban részesül (rokkantsági foka 50%) egy fizikai állományba tartozó dolgozónk. Munkaszerződésének módosítását kezdeményeztük, mivel nem akarjuk csak heti 20 órában foglalkoztatni a jelenlegi órabére megtartása mellett. Amennyiben nem fogadja el ezen ajánlatunkat, a részünkről történő munkaviszony-felmondás esetén jár-e neki a rendes felmondás szerinti felmentési idő és végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 65. §-ának (7) bekezdése előírja, hogy "a munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Szakszervezeti tagság nyugdíjas-szövetkezet tagjaként

Kérdés: Cégünk nyugdíjas-szövetkezeten keresztül foglalkoztatja több korábbi munkavállalóját. Egyikük szakszervezeti védett tisztségviselő volt, és ez a státusza fennmaradt. "Bizalmiként" továbbra is eljárhat?
Részlet a válaszából: […] A (közérdekű) nyugdíjas-szövetkezet azon tagja, aki harmadik személy foglalkoztatónál dolgozik, külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszonyban áll a nyugdíjas-szövetkezettel. Ez egy, a tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Szabadság kiadása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont – mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel – nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben Ön részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, hétfőtől csütörtökig nyolc órát, pénteken 0 órát teljesít. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Éves szabadság mértékének megállapítása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként foglalkoztat a munkáltatóm. 2017. december 31-ig napi nyolc órában dolgoztam, 2018. január 1-jétől hatórás részmunkaidős lettem. A szabadságomat a munkaadóm 23 munkanapban állapította meg. Választanom kellett, ha 5x6 órát dolgozom, akkor 30 munkanap fizetett szabadság jár, ha 4x8 órát, akkor csak 23. Hány nap fizetett szabadság jár a 4x8 órás munkahét esetén? Jogos a 23 nap szabadság megállapítása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság mértéke szempontjából nem tesz különbséget a teljes és részmunkaidős munkaviszonyok között. Ezért a részmunkaidős munkavállalót is annyi munkanap szabadság illeti meg a munkaviszonyban, mint a teljes munkaidőben dolgozókat (MK 19.). A munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte

Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól arra a tartamra, amíg keresőképtelen beteg [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ezt azonban orvosi igazolással kell alátámasztani, ami a jelen esetben – a munkáltató felszólítása ellenére –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.
1
2
3
4