35 cikk rendezése:
11. cikk / 35 Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák
Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
12. cikk / 35 Közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási szerződés
Kérdés: Van-e lehetőség egy munkáltatónál ugyanazon személyt teljes munkaidős közalkalmazotti és részmunkaidős megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatni? A megbízási jogviszony keretében ellátandó munkát a dolgozó a közalkalmazotti jogviszonyához kötődő szabadnapjain, illetve a munkanapjain, munkaidőn túl látná el.
13. cikk / 35 Kézi tehermozgatás – kockázatértékelés és intézkedések
Kérdés: Egy mezőgazdasági vállalkozó termékeit csomagoló részlegnél dolgozom. Nekünk, nőknek nehezebb a tele üvegeket, dobozokat emelgetni és arrébb rakni, mikor előkészítjük a teherautókba való bepakoláshoz. Kértük a vállalkozót, hogy biztosítson férfi munkatársakat, de kérésünk süket fülekre talált. Milyen jogaink vannak?
14. cikk / 35 Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén
Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
15. cikk / 35 Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés
Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
16. cikk / 35 Munkavédelmi szemüveg megtérítésének kötelezettsége
Kérdés: Képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatunk közalkalmazottakat, akik jelezték, hogy igényt tartanak munkavédelmi szemüvegre. A fenntartónk azonban nem engedélyezi a költséget, mivel nem volt előirányozva, és nincs rá fedezet. Ebben az esetben mit tehetünk mint munkáltató?
17. cikk / 35 Munkavédelmi cipő
Kérdés: Nyomdaipari gépmester vagyok. A zárt munkavédelmi cipő kötelező-e?
18. cikk / 35 Láthatósági mellény használata az iparban
Kérdés: Mik a láthatósági mellény használatának szabályai a munkahelyen, az iparban?
19. cikk / 35 Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
20. cikk / 35 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság
Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
