Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1) bek.]. Jó megoldás lehet azonban az Mt. 180. §-a szerinti általános megőrzési felelősség szabályainak alkalmazása. E szabályok előírják, hogy a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Színlelt megbízási szerződés következményei

Kérdés: "X" cég és egy természetes személy megbízási szerződést kötöttek egymással. A jogviszony fennállása alatt az adóhatóság megállapítja, hogy a megbízási szerződés színleltnek minősül, a felek között valójában munkaviszony áll fenn. A természetes személy a jogviszony kezdetére visszamenőleges hatállyal követelheti a munkaviszonyból eredő jogait (pl. szabadság, bérpótlékok)?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság vagy bérpótlékok megfizetésére. Ugyanakkor van ilyen hatásköre a munkaügyi hatóságnak. E hatóság ugyanis jogosult az ellenőrzése során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Megőrzési idő a munkaidő-nyilvántartás esetében

Kérdés: A munkaidő-nyilvántartásokat meddig kell megőrizni? Mikor selejtezhetőek?
Részlet a válaszából: […] ...munkaügyi hatósági eljárás és alkalmazható közigazgatási szankció, ha a három évnél korábban megkezdett jogsértés a munkaügyi ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság, illetve a felügyeleti hatóság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Foglalkozási megbetegedésből eredő kár – a felelős munkaadó meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónknál foglalkozási megbetegedést állapítottak meg, amely okán most kártérítési igénnyel él. Pár hónapja dolgozik nálunk, azt megelőzően rövidebb-hosszabb ideig más munkáltatóknál, de ugyanebben a munkakörben foglalkoztatták, ahol – a szakvélemény szerint – ugyanilyen expozícióknak volt kitéve. Ilyenkor is alapos a követelése, nem kellene a korábbi munkáltatóit perelnie?
Részlet a válaszából: […] ...kárt. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a két kimentési ok valamelyikét sikerrel tudja bizonyítani, azaz, haa) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Munkaadói mentesülés a kárfelelősség alól – a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása

Kérdés: Munkavállalónk közúti balesetet szenvedett, és súlyosan megsérült, mikor egy szabályosan közlekedő, megkülönböztető jelzést használó tűzoltóval ütközött a céges autóval, munkaidőben. A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a munkavállalónk szabálytalanul közlekedett, és kizárólag ő volt a felelős a balesetért. Ilyen esetben munkáltatóként felelünk-e a munkavállalót ért károkért?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy– a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozni.A jogszabály, illetőleg kollektív szerződés alapján járó munkabér mértékére és a kifizetés szabályszerűségének ellenőrzésére a munkaügyi hatóságnak (az illetékes járási hivatalnak) is van hatásköre [Met. 3. § (1) bek. g) pont], nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaügyi dokumentumok megőrzési ideje

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a különböző munkaügyi dokumentumok (így például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, felmondás, jelenléti ívek, szabadságok nyilvántartása, cafeterianyilatkozatok stb.), illetve bérdokumentumok (pl. bérjegyzék, mozgóbér-nyilvántartás, prémiumok meghatározása stb.) tárolási idejéről! Vannak olyan dokumentumok, amelyek nem selejtezhetők?
Részlet a válaszából: […] ...munkaügyi tárgyú jogszabályok nem határoznak meg a kérdésben megjelölt munkaügyi dokumentumokra vonatkozó megőrzési időt. Bizonyos dokumentumok esetén, amelyeknek adózási vonatkozása van, az ágazati jogszabályok írnak elő megőrzési időket; ígya) az adó alapjának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Bírság ingyenes munkavégzésért

Kérdés: Szeretem a jelenlegi foglalkoztatómnál a munkámat, ezért rendszeresen többet dolgozom, nem munkabérért. Nem nézik jó szemmel, hogy ennyit vagyok bent, tartanak attól, hogy az egészségemre megy. Én viszont hajthatatlan vagyok. Viszont említettek egy olyan érvet, ami aggodalommal tölt el, és szabotálhatja a munkavégzésemet ilyen keretek között. Az állítás az, hogy a céget és a munkavállalót is megbírságolják, ha a munkavállaló hivatalosan nem munkát végezve van a munkaadónál. Kérem, segítsenek az állítás megerősítésével, illetve cáfolásával.
Részlet a válaszából: […] ...előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat [Mt. 6. § (1) bek.].A munkaügyi hatóság jogosult az általa lefolytatott munkaügyi ellenőrzés alapján különböző szankciókkal sújtani a munkáltatót, melyek között a munkaügyi bírság is szerepel [pl. Met. 6. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Képernyő előtti munka – az üzemorvosi vizsgálat elmaradásának következménye

Kérdés: Amennyiben a munkáltató éveken keresztül elmulasztja az üzemorvosi vizsgálat elvégeztetését, és a munkavállaló a képernyő előtti munkavégzés miatt a látásának romlását állítja, akkor felelhet ezért a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Emellett munkaügyi ellenőrzés keretében is vizsgálható, hogy a munkáltató a munkabér védelmére (itt a kifizetés határidejére) vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
1
2