Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés: Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.
Részlet a válaszából: […] ...hatályú megszüntetés valódi oka önmagában az, hogy a közalkalmazott üzemi balesetet szenvedett, ez az eset körülményeitől függően hátrányos megkülönböztetésnek vagy joggal való visszaélésnek is minősülhet. Így nem kizárt, hogy ez alapján utóbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] ...attól, akiknek ez az egészségi állapotukkal, anyaságukkal vagy apaságukkal függhet össze.Az Ebktv. 8. §-a értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valamilyen valós vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében, és a munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben arra hivatkozik, hogy a felmondás például életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg [Ebktv. 8. § o) pont], az alábbiak emelhetők ki. Azt kizárni, hogy ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Átszervezés megítélése a munkavállalói véleménynyilvánítás tükrében

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezésre hivatkozással felmondtuk. A felmondás átadásakor már hangot adott annak az álláspontjának, miszerint a felmondás diszkriminatív, ugyanis annak alapja a cég működését és jövőjét illetően kialakított eltérő véleménye – mint egyéb helyzet- volt. Ezzel szemben a valóság az, hogy sem a felmondásnak, sem az átszervezésnek nincs köze a munkavállaló korábbi véleménynyilvánításaihoz. Ha munkaügyi perre kerül sor, mire számíthatunk?
Részlet a válaszából: […] ...végbement-e, és érintette-e a munkavállaló munkakörét. Ez utóbbi két körülményt Önöknek kell bizonyítani. Ha a munkavállaló a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére is hivatkozik az eljárás során, az Ebktv. 19. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a felmondás oka valójában a munkavállaló betegsége volt, ez az egészségi állapoton mint védett tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek min ő sülne [Ebktv. 8. § h) pont; Mt. 66. § (1) – (2) és (8) – (9) bek.]. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Áthelyezés időpontjának meghatározása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a munkaügyi bírósághoz jogorvoslatért. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebktv. 7. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Megtámadható-e az indokolás nélküli felmentés?

Kérdés: Kormánytisztviselőnk jogviszonyát az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően indokolás nélküli felmentéssel szüntettük meg. Kormánytisztviselőnk azzal fenyeget, hogy a bíróság elé viszi az ügyet, mivel véleménye szerint a felmentés hátterében politikai diszkrimináció áll. Önök szerint van esélye a munkaügyi bíróság előtt?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Amennyiben ez utóbbiakat nemképes a munkáltató bizonyítani, a kormánytisztviselő pedig igazolja afelmentést, és valószínűsíti a hátrányos megkülönböztetés alapjául szolgálótulajdonságot, a bíróságnak meg kell állapítania a felmentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyenlő bánásmód – az állás betöltésekor

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgoztam az egyik cégnél, ahol felmondtak nekem arra hivatkozással, hogy munkaképességem megváltozott, és a munkáltatóm nem tud olyan munkát adni, amit így is el tudnék látni. Később a munkáltatóm álláshirdetést adott fel, amelyben több gépkocsivezetőt is keres, és mivel időközben meggyógyultam, én is jelentkeztem az állásra. Azonban elutasított, szerintem azért, mert nő vagyok, ezt azért gondolom, mert csak férfi gépkocsivezetőket alkalmazott. Kérdésem, hogy mit tehetek? Ha bírósághoz fordulok, lehet-e esélyem megnyerni a pert?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmétjelenti főképpen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagyközvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz (pl. a munkához valóhozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, munkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.