Szabadságkiadás a tárgyévet követően

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Ezt a megállapodást mikor kell megkötni? Decemberben köthet ilyet a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Mi erre a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...lehet utólag így legálissá tenni a szabadság kiadásának hiányosságait. Ugyanakkor az előrelátó munkáltató már az év elején, vagy a munkaviszony létesítésekor felajánlja a munkavállaló számára a megállapodás megkötésének lehetőségét, ami egy esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Munkaszerződés írásba foglalása

Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. és az Mt. szabályai szerint is a munkaszerződés írásba foglalása a munkáltató feladata, annak elmaradása miatt csak a munkavállaló hivatkozhat a munkaszerződés érvénytelenségére, és csak a munkába lépést követő harminc napon belül [régi Mt. 76. § (2) bek.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszából: […] ...később ér véget. A többszörihosszabbítgatás viszont már itt is felvetheti az átminősítés kérdését.A munkaügyi ellenőrzés a munkaviszony létesítésével (amunkaszerződés megkötésével, módosításával) összefüggésben csak– a foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Egyenlő bánásmód – az állás betöltésekor

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgoztam az egyik cégnél, ahol felmondtak nekem arra hivatkozással, hogy munkaképességem megváltozott, és a munkáltatóm nem tud olyan munkát adni, amit így is el tudnék látni. Később a munkáltatóm álláshirdetést adott fel, amelyben több gépkocsivezetőt is keres, és mivel időközben meggyógyultam, én is jelentkeztem az állásra. Azonban elutasított, szerintem azért, mert nő vagyok, ezt azért gondolom, mert csak férfi gépkocsivezetőket alkalmazott. Kérdésem, hogy mit tehetek? Ha bírósághoz fordulok, lehet-e esélyem megnyerni a pert?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani akártérítés összegét. A kártérítés iránti igényt a munkavállalónak kellbizonyítania, igazolnia szükséges, hogy a munkaviszony létesítésénekelmaradásából milyen sérelem érte.Végezetül megjegyezzük: nemcsak a perindítás lehetőségévelélhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.