Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkaügyi ellenőrzés hatálya – ha külföldi a kölcsönbeadó

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.
Részlet a válaszából: […] ...Met. hatálya kiterjed az Mt. XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe­adóra és a kölcsönbevevőre, illetve a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére [Met. 1. § (1) bek. b) pont és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Helyettesítő gyógyszerész alkalmazásának feltételei

Kérdés: Társaságunk gyógyszertárként működik. Az új törvények értelmében meghatározott számú gyógyszerésszel lehet csak működtetni. Ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hiányzó létszámot helyettesítéssel oldjuk meg. Nem tudjuk azonban értelmezni, hogy ez milyen jogviszonyban lehetséges. Társaságunk esetében a hiányzó órákra nem kell egy teljes munkaidős gyógyszerészt foglalkoztatni, ezért úgy döntöttünk, hogy a hiányzó órákra – ami természetesen havonta változó – egy másik betéti társasággal megbízási szerződést kötünk gyógyszerész helyettesítésére. Viszont a gyógyszertár működésének jellegéből adódóan számos olyan ismérv van, amellyel a hatóságok a megbízási szerződést akár munkaszerződéssé is nyilváníthatják. Gondolok itt arra, hogy a tevékenységét a helyettes csak a gyógyszertárban végezheti, az engedélyben szereplő nyitvatartási időben és természetesen a személyi jogos gyógyszerész vezetése alatt. Mi a megoldás? Lehet megbízási szerződés két társaság között gyógyszerész helyettesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...és a bevont gazdasági társaság közötti jogviszony minősítése, javasoljuk, hogy a helyettesítő gyógyszerész foglalkoztatását munkaerő-kölcsönzés keretében oldják meg. Hiszen ebben az esetben nem jelenthet problémát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Kölcsönzöttek rendkívüli munkaideje nyilvántartás nélkül

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, és a kölcsönvevő cég a jelenléti ívre nem hajlandó a túlórát fölvezetni, hanem külön e-mailben közli. Mennyire szabályos ez, és esetleges munkaügyi ellenőrzés során kit marasztalnak el?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli munkaidő, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama (Mt. 107. §). A munkáltató köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Kölcsönzött munkavállalók szabadságának késedelmes kiadása

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég nevében írok. Néhány kölcsönzött munkavállalót tavaly január 1-jétől kölcsönöztünk ki egy kölcsönvevőhöz, és a szerződésünk alapján neki kellett kiadni a munkavállalóknak a szabadságot. Idén március 25-tel a kölcsönvevő megszüntette a munkaerő-kölcsönzési szerződést. Ekkor derült ki, hogy a munkavállalók jelentős részének a tavalyi szabadsága sem lett kiadva, és sokuknak több szabadsága van még, mint amennyit március 31-ig ki lehet adni; így a tavalyi szabadságok egy részét bizonyosan április 1-jét követően fogjuk majd mi kiadni. Mit tegyünk ilyen esetben, mire lehet hivatkozni egy munkaügyi ellenőrzés során? Talán mondanom sem kell, hogy sem nekünk, sem a kölcsönvevőnek nincs kollektív szerződése.
Részlet a válaszából: […] ...mellett, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdeke sérelme nélkül- kiadhatta volna [Mt. 134. § (10) bek.].A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellen­őrzés aszabadságra vonatkozóan a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Szabadságkiadás – munkaerő- kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönvevőként foglalkoztatunk több munkatársat is. Úgy tudom, hogy a szabadságkiadás rájuk vonatkozó rendelkezései megváltoztak október 31-vel. Kérdésem, jelenleg kinek kell, és hogyan lehet kiadni a szabadságot a kölcsönzött munkavállalóknak? A szabályok változása miatt egy ellenőrzés során mit vizsgálhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...határozatábanmegállapította, hogy az Mt. 193/N. § (1) bekezdés második mondata – melyszerint a szabadság kiadásának időpontját a munkaerő-kölcsönzés keretébenfoglalkoztatott munkavállalóval, előzetes meghallgatása után, legkésőbb aszabadság kezdete előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...szükségszerűen e három említett kategória egyikét kellalkalmaznia a 9 hónapos munkaidőkeret jogszerű megállapításához.Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaidő beosztására vonatkozószabályok betartása tekintetében a kölcsönvevő minősül munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.