Munkaközi szünet igénybevétele részmunkaidőben

Kérdés: Cégünknél a munkaközi szünetet nem számítjuk bele a munkaidőbe, azon felül adjuk ki. Megteheti-e a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk, hogy arra hivatkozással a munkaidő végén veszi igénybe a munkaközi szünetét, és 20 perccel korábban távozik a munkahelyről?
Részlet a válaszából: […] ...ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pontja szerinti rendkívüli munkaidő tartama a 6 órát meghaladja, 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, melyet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően a munkavégzés megszakításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkaközi szünet – eltérő feltételek egyes munkavállalói csoportoknál

Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaközi szünet – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem része a munka­időnek. A munkaközi szünet mértéke a napi hat órát meghaladó munkaidő esetén 20 perc, ennél hosszabb szünetet a felek megállapodása alapján lehet alkalmazni. Annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett jogszabály szerint, a munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkaidő változó munkavégzési hely esetén

Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...a hatályos magyar szabály nincs összhangban. Az Európai Bíróság jogértelmezése azonban minden magyar bíróságra kötelező.Ami a munkaközi szünet megítélését illeti, az Mt. szerint – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet nem része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Munkahely hőmérséklete

Kérdés: A 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet szabályozza a munkahelyeken megengedhető levegő-hőmérsékleti értékeket. Milyen teendője van a munkáltatónak, ha a léghőmérséklet meghaladja a rendeletben előírt, rá vonatkozó értéket? Szükséges-e a hőség miatt munkaközi szüneteket beiktatni, vagy az csak a maximálisan megengedhető effektív hőmérséklet felett szükséges? Van-e toleranciahatár? Továbbá hogyan mérhető a korrigált effektív hőmérséklet?
Részlet a válaszából: […] ...ablakokkal, falakkal, megfelelő fűtőtestekkel, munkaszervezési intézkedésekkel) szintén a rendelet szabályozza.A hőség miatti munkaközi szünetekről a 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet 7. §-ának (8) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy óránként legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Beszámít a munkaidőkeretbe az állásidő

Kérdés: A munkáltató 2010. január és február hónapban munkavállalói részére állásidőt rendelt el, amelyre személyi alapbért fizetett. A munkáltató négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat. Kérdés: A január és február havi állásidőt, amely 20 munkanap/hó volt (vagyis napi 8 órás munkaidő alapulvételével számolva összesen 320 óra) be kell-e számítani a négy hónapos munkaidőkeretbe, vagy ezt az állásidőt (320 órát) később le kell-e dolgozniuk a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért, általános szabály szerint, a munkaidőn belülmunkaszervezési okból kialakuló, munkavégzéssel nem járó időtartamok, szünetek- a munkaközi szünetre vonatkozó speciális szabályok kivételével – a munkaidőrészének tekintendők.Egyik ilyen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkavédelmi célú pihenőidő – a munkaidő része?

Kérdés: Üzemünkben a hőmérséklet igen magas, ezért a munkavédelmi szabályokban előírt óránként 10 perc szünetet biztosítunk a munkavállalóink részére. Az Mt. szerint a munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Kérdésünk az lenne, hogy figyelemmel erre a rendelkezésre, tekinthetjük-e úgy, hogy ezek a munkavédelmi célú, óránkénti 10 perces szünetek sem minősülnek a munkaidő részének?
Részlet a válaszából: […] Az SzCsM-EüM rendelet 7. §-ának (8) bekezdése szerint: aklímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezésiintézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 percespihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.