6 talált cikk a munkaszervezés , helyettesítés kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?

Kérdés: Óvónő és dajka munkakörre vonatkozó a kérdésünk. Nyugdíjas foglalkoztatható-e közalkalmazottként? Ha igen, akkor hogyan, milyen módon oldható meg a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy foglalkoztatása esetében? Nyugdíjas foglalkoztatására az óvodákban jelentkező óvónő- és dajkahiány miatt lenne szükség. Négy-öt hónapot ugyanis csak nyugdíjas foglalkoztatásával tudná megoldani az óvoda. Határozott idejű kinevezéssel lehetséges esetleg?

Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)-(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.

Kérdés: 2009-ben október 23-a péntekre esett. Az ünnepet megelőző napon igazolatlanul távol maradt az egyik alkalmazottunk, és legközelebb csak október 27-én (kedden) jelentkezett munkára. Utólag betegségre hivatkozott, ám orvosi igazolást nem tudott felmutatni. Úgy döntöttünk, hogy nem bocsátjuk el, azonban az igazolatlanul mulasztott időszakba esett munkaszüneti napra szerintünk nem illeti meg díjazás.

Kérdés: Azt tervezzük, hogy a nyári szabadságolások alatt távol lévő munkavállalóink helyettesítésére idénymunkásokat alkalmazunk. Milyen jogi lehetőségeink vannak?