117 cikk rendezése:
1. cikk / 117 Idénymunka értelmezése – akár egész évben
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattenyésztés, halászati, vadászati vagy egyéb mezőgazdasági munkák idényjellegű részét, például: ültetés, betakarítás. Illetőleg mezőgazdasági idénymunkának minősül még a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Mezőgazdasági idénymunka csak egy meghatározott időszakban (idényben) történhet az adott éven belül, vagy annak az eshetőségét sem zárja ki a törvény, hogy egy vállalat nemcsak idényjelleggel, hanem egész évben mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztassa a munkavállalóit? Ha utóbbira van lehetőség, milyen tevékenység lehet rá példa?
2. cikk / 117 Vetőmag-előállítás – mint mezőgazdasági idénymunka
Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkának tekinthető-e a kukorica-vetőmagok előállítása az egyszerűsített foglalkoztatás szempontjából? A szóban forgó vállalatnál a munkavállalók az elültetett takarmánykukoricát – mint mezőgazdasági terméket – betakarítják, válogatják, szárítják, morzsolják, csávázzák, és végül becsomagolják 10 kg-os zsákokba. A zsákban lévő magok kerülnek vetőmagként újra elültetésre. A vetőmag előállításához szükséges kukoricát csőben, csuhéjosan takarítják be a munkavállalók, és a fent leírt fázisokon keresztül válik csomagolt vetőmaggá. Értelmezésünk szerint a törvényi feltételek fennállnak ahhoz, hogy mezőgazdasági idénymunkának tekinthessük a vetőmag-előállítási tevékenységet, mivel nem történik meg a termény továbbfeldolgozása (pl. nem készül a kukoricából konzerv).
3. cikk / 117 Helyettesítési díj – négyen egy helyett
Kérdés: A gazdálkodási osztályon dolgozó pénzügyes munkakört ellátó köztisztviselő kollégánk szülési szabadságát tölti 2024. szeptember 9-től. E naptól a Kttv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján négy kollégának lett elrendelve az átirányítás (helyettesítés) a visszavonásig, ugyanis ezt a munkakört négyfelé kellett szétosztani, hogy maradéktalanul el legyen látva. Egy másik főállású kolléganő pedig 2025. márciusban jön vissza fizetés nélküli szabadságról, aki majd megkapja a munkakört. A Kttv. 25–50%-ig teszi lehetővé a helyettesítési díj megállapítását, a kommentárja nem tér ki arra, hogy csak egy főnek lehetne megállapítani a helyettesítési díjat. Jelen esetben a tartósan távol lévő kolléganő helyett mind a négy főállású köztisztviselő részére 25% helyettesítési díj lett megállapítva. (Tört hónap esetén a helyettesített köztisztviselő illetménye 25%-ának arányos része illeti meg a helyettesítő köztisztviselőt.) Helyesen jártunk-e el azzal, ha a tartósan távol lévő kolléga személyi illetménye 476.100 Ft, és a négy köztisztviselő részére 4×25%, azaz fejenként 119.025 Ft helyettesítési díj került megállapításra havonta a visszavonásig?
4. cikk / 117 Jogviszonytípus jogsértő megválasztása – a jogkövetkezmény
Kérdés: Adott az önkormányzat alá tartozó konyha (költségvetési szerv), melyben kilenc főt foglalkoztatunk. Ebből öt fő a Kjt. alá tartozik, négy fő Mt. szerinti munkaviszonyban áll a gyermekétkeztetési kormányzati funkción. A Munkaügyi Levelek 2024. március 26-ai számában megjelent 4932. kérdésre adott válasz alapján az intézményben csak a Kjt. alá tartozhatnának az alkalmazottak? Ha igen, mi a módja annak, hogy ezeket az alkalmazottak átkerüljenek Kjt.-be? A költségvetésben 6,8 fő van finanszírozva, elegendő, ha ennek alapján hét fő Kjt.-s, vagy mindenkinek kötelező annak lennie?
5. cikk / 117 Önkormányzati költségvetési szerv – a foglalkoztatás jogviszonya
Kérdés: Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni a munkavállalókat, illetve vezetőket, vagy lehetséges a munkaviszonyban történő foglalkoztatás is?
6. cikk / 117 Bérpótlékátalány meghatározása – a megállapodás megtámadhatósága
Kérdés:
A munkaszerződések új mintáinak készítése során felmerült ötletként, hogy a bérpótlékok tételes elszámolása helyett átalányt állapítsunk meg. Hogyan kell annak mértékét meghatározni? Van minimális összeg, amelyet ki kell kötni? Mi történik, ha a tételes elszámolás (lényegesen) magasabb összeget adna egy adott időszakban, mint a havi átalány?
7. cikk / 117 Nyugdíjas óvónő – a lehetséges jogviszonyok
Kérdés: Nyugdíjas óvónő visszafoglalkoztatásánál merült fel kérdésként, hogy van-e mód az Mt. hatálya alatt foglalkoztatni önkormányzati fenntartású óvoda esetén?
8. cikk / 117 Idénymunka – a törvényi fogalom értelmezése
Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja alapján a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősül az, ha egy szervizes munkakörben dolgozó munkavállaló a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó bizonyos feladatokat, technológiai okok és az időjárás miatt az év egy meghatározott időszakában tud elvégezni? Például egyes kivitelezési vagy szervizelési munkálatok téli időszakban nem végezhetők, ezen munkálatok elvégzéséhez legalább +15 °C-os hőmérséklet szükséges. Továbbá idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülhet az, ha raktározási munkakörben dolgozó munkavállaló bizonyos feladatok elvégzését azért tudja csak az év egy meghatározott időszakában elvégezni, mivel az adott termékek kiadására csak az év egy bizonyos szakaszában van lehetőség? Ennek oka, hogy az adott terméknek rövid a szavatossági ideje, továbbá az adott termék felhasználása tavasztól őszig merül fel. Amennyiben a fenti esetkörök idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülnek, abban az esetben mennyire befolyásolja a minősítést, hogy a fent leírt feladatok mekkora százalékát teszik ki az adott munkakörnek?
9. cikk / 117 Nappali tagozatos hallgató foglalkoztatása egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Van-e annak valami akadálya, hogy szolgálati jogviszonyban alkalmazzunk 18. évét betöltött nappali tagozatos személyt (ápoló), ha részmunkaidőben dolgozna, és megoldható, hogy az iskola ne essen egybe a munkaidejével?
10. cikk / 117 Munkaközi szünet igénybevétele részmunkaidőben
Kérdés: Cégünknél a munkaközi szünetet nem számítjuk bele a munkaidőbe, azon felül adjuk ki. Megteheti-e a 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk, hogy arra hivatkozással a munkaidő végén veszi igénybe a munkaközi szünetét, és 20 perccel korábban távozik a munkahelyről?
