Munkaközi szünet alatti baleset minősítése

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalóját (ebédelés céljából igénybe vett) munkaközi szünetben a munkavégzés helyéhez közeli egyik gyalogátkelőhelyen egy személygépjármű elütötte. A munkaközi szünet nem része a munkavállaló napi munkaidejének, illetve a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása a munkáltató engedélyével történt. A munkáltató egyébként a munkahely épületében biztosít szervezett étkeztetést. A társaság az esetet üzemi balesetként kezeli (üzemi baleseti jegyzőkönyv készült a balesetről), azonban arra vonatkozóan, hogy az említett balesetet munkabalesetnek minősül-e, a munkáltatónak nem sikerült egységes álláspontot kialakítania. A konkrét esetben a baleset munkabalesetnek minősül-e? Általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása során történt baleset munkabalesetnek minősül-e? Például, a munkáltató nem szabályozza a munkaközi szünetben az épület elhagyását, de eltűri, hogy a munkavállalók gyakorlatilag bárhova, bármilyen célból kimenjenek; vagy ha a munkáltató szabályozza ugyan, hogy csak ebéd vásárlása céljából lehet elhagyni a munkahelyet, de a távozásra attól eltérően kerül sor; mennyiben változtat mindezek megítélésén, ha egyébként a munkáltató biztosítja épületen belül az étkeztetést stb.?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre kell állnia, munkára képes állapotban. Mivel ilyen módon a munkaközi szünet alatt a munkavállaló nincs a munkáltató ellenőrzési és utasítási joga hatálya alatt, az ezen időtartam során bekövetkező baleset nincs összefüggésben a munkavégzéssel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni [Mt. 103. § (5) bek.]. E rendelkezés ellenőrzéséhez is szükséges a szünet időpontjának dokumentálása.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkavállaló tartózkodási helyének ellenőrzése

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy bizonyos munkavállalók esetében mobilos applikáció használatával (adattartalmában az Mt. 134. §-ának megfelelve) vezeti a munkaidő-nyilvántartást, ütközik-e valamilyen jogszabályba a munkavégzés helyének a munkavállaló rendelkezésére bocsátott okostelefon – esetleg a célra (önként) felajánlott saját készülék – segítségével történő beazonosítása/ellenőrzése? Természetesen az ellenőrzés tényéről és módjáról az érintett munkavállalók előzetesen írásos tájékoztatást kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartására kiterjedően. Ez azonban önmagában nem ad felhatalmazást a munkavállaló munkaidő alatti tartózkodási helyének ellenőrzésére. Ilyen kifejezett rendelkezést a törvény másutt sem tartalmaz. Ezért a kérdésben leírt ellenőrzési mód csak akkor szabályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszából: […] ...mellett ebbe beletartozhat, hogy a munkavállaló otthon, kötetlen munkarendben dolgozik, és a megszakítások nyomon követése, ellenőrzése amúgy sem lenne lehetséges. Ám ebben az esetben sem lehet megszakítás nélkül huzamosan képernyő előtt dolgozni, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésnek minősül, ezért a munkavédelmi törvény alkalmazandó rá (Mvt. 87. § 9. pont), valamint a munkaügyi hatósági ellenőrzés hatásköre is kiterjed rá [Met. 1. § (1) bek. b) pont]. Minden egyéb, fent nem említett kérdésben viszont e munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Diákmunka pénztárosként

Kérdés: Élelmiszerboltban hány éves kortól lehet pénztárosi munkát vállalni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében teljes kártérítési felelősséggel tartozik (megőrzési felelősség, Mt. 180. §).A munkavállalók a 18. életévük betöltéséig fiatal munkavállalónak minősülnek. Esetükben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzést követően kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie [új Mt. 103. § (5)-(6) bek.].A munkaügyi ellenőrzés a munka- és pihenőidőre vonatkozó valamennyi, munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezés megtartására kiterjed [Met....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkavédelmi célú pihenőidő – a munkaidő része?

Kérdés: Üzemünkben a hőmérséklet igen magas, ezért a munkavédelmi szabályokban előírt óránként 10 perc szünetet biztosítunk a munkavállalóink részére. Az Mt. szerint a munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Kérdésünk az lenne, hogy figyelemmel erre a rendelkezésre, tekinthetjük-e úgy, hogy ezek a munkavédelmi célú, óránkénti 10 perces szünetek sem minősülnek a munkaidő részének?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott egészségkárosító tényezők közötttölt el, így az e célból nyújtott pihenőidő célja a munkavállaló egészségénekmegőrzése. Az Mvt. 2. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkáltatófelelős az egészséget nem veszélyeztető és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.