Munkaidő-nyilvántartás vezetése

Kérdés: Szellemi munkavállalóink általános munkarend szerinti munkaidő-beosztásban dolgoznak munkaidőkeretben, napi 8 órában. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. Korábbi szokásjog alapján minden munkavállalónk minden esetben, minden napra 8 óra 20 percet tüntet fel a jelenléti ívén, amikor dolgozik, függetlenül attól, hogy felettese elengedte-e őt korábban a munkából. A munkaidőkeret végén nem kívánjuk a mínuszórákat levonni a fizetésből, pluszóra nem szokott keletkezni. Mikor járunk el helyesen? Ha a munkavállaló továbbra is minden esetben 8 óra 20 percet ír a jelenléti ívére, vagy ha adott napra azt írja be, amit ténylegesen dolgozott (pl. 8 órától 14:30-ig, ha előbb elengedte a felettese)? Ha a ténylegeset írja a jelenléti ívre, akkor mi van abban az esetben, ha a felettes tudta nélkül tovább marad bent a dolgozó, és ezáltal a jövőben pluszóra keletkezik a keret végén? Köteles a felettes a jelenléti íven az általa nem elrendelt, de ledolgozott pluszórát jóváhagyni?
Részlet a válaszából: […] ...(elrendelés) alapján lehet rendkívüli munkavégzést teljesíteni, akkor a munkavállaló az ilyen, elrendelés nélküli munkavégzésért ellenértékre nem tarhat igényt (BH2015. 201).(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Munkaidő változó munkavégzési hely esetén

Kérdés: A férjem változó munkahelyen dolgozik, a munkaideje 7.30-16.30-ig tart. Le kell dolgozni a fél óra ebédidőt és további napi fél órát, mert pénteken csak 14.00-ig tart a munkaidő. Autóval járnak, egyik munkától a másikig, nincs állandó helyük, nincs öltöző, nincs ebédlő, az autóban esznek, egyik munkától a másik munkába menet. Jogos-e az ebédidő ledolgoztatása? A munkaidő kezdete és vége mikortól számítandó? Például, ha reggel a Belvárosban kezdenek egy épületben, majd az utolsó munka az egyik külső kerületben van, akkor ott kell lenni fél ötig? A munkaidőn kívül is telefonálhatnak, és akkor azonnal menni kell például egy csőtörés miatt, tehát állandó készenlét van, előfordul, hogy éjjel kell dolgozni! Azt az időt túlórában fizetik, de a készenléti időt nem! Szeretném tudni, hogy ezekre milyen jogszabály vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...(Mt. 110. §). Az ügyelet idejére az alapbér 40%-a, a készenlét tartamára 20%-a jár (Mt. 144. §). Ha a munkáltató ezt az ellenértéket nem fizeti meg, a munkavállalónak nincs rendelkezésre állási kötelezettsége a munkaidőn kívül. Azaz, nem érheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az Szja-tv. több kivételt is tartalmaz. Így a szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Fiatal munkavállaló – mint alkalmi munkás

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmi munkavállalók is – rendes munkaidőben foglalkoztathatók. A vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzésért járó külön ellenértékre azonban az alkalmi munkások is jogosultak, mivel az erre vonatkozó szabályokat (Mt. 140. §) esetükben is alkalmazni kell [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.