Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] ...bek.].Az Mt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállaló kérelmére a bíróság csak akkor állítja helyre a munkaviszonyt, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, a joggal való visszaélés tilalmába, az Mt. 65. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Külföldiek kölcsönzése magyar munkavállalók helyére

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?
Részlet a válaszából: […] ...eseti döntésében utalt arra, hogy a kölcsönvevő perben állása esetén akár vizsgálható lehet egy ilyen kölcsönvevői intézkedés és a munkaviszony megszüntetésének kapcsolata, utóbbi jogszerűségével összefüggésben (BH2021. 111.).A munkáltató olyan döntése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Sztrájkban való részvétel mint védett tulajdonság

Kérdés: A munkavállalóink sztrájkot szerveztek. Követeléseik egy része a munkáltató felé irányult (magasabb bérek), más részük viszont inkább politikai követelés volt (a külföldi munkavállalók foglalkoztathatóságának szigorítása a magyar munkaerőpiac és a bérek védelme érdekében). A sztrájk végül lezárult tavaly év végén. Idén a munkáltató átszervezést hajtott végre, és a belső állomány helyett kölcsönzöttekkel lát el időszakosan felmerülő feladatokat. Az átszervezés érintett több, tavaly a sztrájkban részt vevő, azt szervező személyt is, akik pert indítottak az egyenlő bánásmód megsértése (sztrájkban való részvételük) miatt. Alapos lehet a keresetük?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód követelményét – egyebek mellett – sérti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, azaz amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség

Kérdés:

Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében a megállapodás akkor támadható meg egyebek mellett, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Anyakönyvvezető munkakör újbóli létrehozása

Kérdés: 2019 októberében módosítottuk a polgármesteri hivatal SzMSz-ét oly módon, hogy megszüntettünk több munkakört, így egy anyakönyvvezetőit is. Jogszabályi időkorlát van-e meghatározva arra, meddig nem hozhatunk létre egy vagy több anyakönyvvezetői munkakört, az adott szervezeti egység esetleges létszámbővítésével?
Részlet a válaszából: […] Nincs arra vonatkozóan konkrét jogszabályi előírás, hogy egy hivatali átszervezés keretében megszüntetett munkakört (jelen esetben egy anyakönyvvezető) mikor lehet újra létrehozni a hivatalban. A bírói gyakorlat azonban tartalmaz e tekintetben korlátokat, figyelemmel arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntethető [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Az indokolás hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a félnek ne kellene írásba foglalnia a munkaviszony megszüntetését. Figyelemmel arra, hogy a munkaszerződést kötelező írásba foglalni (Mt. 44. §), annak megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kellett volna előterjesztenie [Mt. 287. § (1) bek. a) pont]. A munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodásban szereplő joglemondás – amennyiben az egyéb oknál fogva nem érvénytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Munkavállalói felmondás következményei

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya munkavállalói felmondással 2021. március 1. napján szűnik meg, a munkavállaló 2021. január 29. napjától felmondási idejét tölti, a munkavégzés alól nem mentette fel a munkáltató. A munkáltató a munkavállalót munkakörének átadása részeként egy tréning megtartására kérte, melyet utódja részére kellett volna megtartania. A munkavállaló először készségesnek tűnt, írásban visszaigazolta a tréning időpontját és megtartásának a módját. Még aznap azonban egy újabb levelet küldött a felettesének, amelyben a) a tréning megtartását elutasította; b) a további munkavégzést – a felmondási idő tartamára – minden további indok nélkül megtagadta. Erre tekintettel a munkáltató a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről, továbbá a munkakör jogellenes átadására tekintettel, a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díj érvényesítéséről döntött. E tényállással összefüggésben a következő kérdésben legyenek szívesek állást foglalni. Amennyiben a munkavállaló a közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességének a megállapítása iránt keresetet terjeszt elő, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegét milyen időtartamra érvényesítheti? Ezzel összefüggésben miként kell értelmezni az Mt. 82. §-ának (2) bekezdését?
1. A jognyilatkozat közlésétől az eredeti felmondás szerinti munkaviszony megszűnésének a napjáig, azaz 2021. március 1. napjáig (a munkavállalói oldalon keletkező tényleges kár a le nem töltött felmondási időre járó alapbér összege); vagy
2. a jognyilatkozat közlésétől addig, ameddig újra el nem helyezkedik a munkavállaló (tekintettel arra, hogy a munkaviszony az azonnali hatállyal megszüntető intézkedéssel szűnik meg, ennélfogva a korábbi munkavállalói felmondást tartalmazó jognyilatkozathoz már nem fűződik munkaviszonyt megszüntető joghatás (BH2002. 31.)?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzítenünk kell, hogy az adott kérdésben nincs tudomásunk kifejezett bírói gyakorlatról, ezért az alábbiakban a kérdésben vázolt tényállással kapcsolatos szerkesztőségi álláspontunkat fejtjük ki. Az Mt. értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] ...felelőssége, ha utóbb a bíróság a szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló egészségi állapota alapján a munkaviszony megszüntetésekor alkalmas volt az adott munkakörben történő foglalkoztatásra. A kérdésben idézett BH1990.362. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Azonnali hatályú felmondás – a munkáltató felmondása után

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva felmondtuk, majd a munkavállaló a felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondással élt, melyet azzal indokolt, hogy megítélése szerint nem volt jogszerű a felmondásunk, ezzel lényeges kötelezettségszegést követtünk el. Természetesen nem ismertük el jogszerűnek a munkavállalói megszüntetést, most pert indított ellenünk az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos követelése érvényesítése érdekében (végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj). Igaza van a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató megszüntető jognyilatkozata nem minősülhet olyan munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek, amely megalapozná a munkaviszony megszüntetését azonnali hatállyal (még akkor sem, ha esetleg jogellenes volt a megszüntetés).(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
1
2
3
7