Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].A fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondás jogát a munkavállaló az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Döntőbizottságról a bíróságra – eljárási szabályok

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?
Részlet a válaszából: […] ...69/2019. Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság határozata a jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha egyik fél sem terjeszt elő keresetet. Ennél korábbi időpontban is véglegessé válhat a határozat, ha a fél lemond...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyben bírósághoz fordulni. Még akkor sem, ha esetleg a megszüntető irat nem tartalmazott jogorvoslati kioktatást, ugyanis a 6 hónapos határidő, mely ilyen esetekben "felülírja" a 30 napos keresetindítási határidőt [Mt. 22. § (5) bek.], már ebben az esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Munkaviszony megszüntetése "ügyvezetőváltás" alatt

Kérdés: A bejegyzés alatt lévő ügyvezető aláírhatja-e a munkaviszony megszüntetését? Semmisnek lehet-e tekinteni a felmondást akkor, ha az ügyvezetőt utóbb mégsem jegyzik be?
Részlet a válaszából: […] ...a be nem jegyzett ügyvezető által megtett felmondás jóváhagyásának lehetősége is [Mt. 20. § (3) bek.]. Erre az Mt. ugyan nem ír elő határidőt, indokolt azonban a jóváhagyást észszerű időn belül megtenni, figyelemmel az általános magatartási követelményekre, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása

Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].A hozzájárulás meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Szakszervezet tájékoztatáshoz fűződő jogának terjedelme

Kérdés: Kollektív szerződéssel és szakszervezettel rendelkező nagyvállalat vagyunk. A szakszervezet a kollektív szerződés módosításához és a bértárgyaláshoz évekre visszamenően különböző adatokat kért, amelyek részben rendelkezésre állnak, azonban részben külön adatgyűjtést, illetve feldolgozást igényelnének. Milyen adatokat kell megadnunk neki? Azt mondhatjuk, hogy üzleti titok miatt nem akarunk kiadni bizonyos információkat?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésében megfogalmazott általános magatartási követelményeknek e körben az az eljárás felel meg, amikor a szakszervezet észszerű határidő tűzésével, a munkáltató rendelkezésére álló, illetve a munkáltató által kezelt adatok tekintetében kér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének megszüntetése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.E szabály célja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Felmondás követségi alkalmazottnak

Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...az általános hároméves elévülési időn belül kártérítési igényt lehet támasztani a munkáltatóval szemben a bíróságon; ez a határidő jelenleg is nyitva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Szakszervezet és munkáltató konzultációja csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Vállalatunknál több szakszervezet is működik. Előreláthatóan az év második felében csoportos létszámcsökkentésre kerül sor. A hatályos szabályok szerint ilyen esetben konzultációt kellett folytatnunk a szakszervezettel. Ez a kötelezettségünk az új Mt. szerint is fennáll majd, vagy változnak az erre vonatkozó jogszabályok?
Részlet a válaszából: […] ...személyes véleménycsere és az érdemi tárgyalás [Mt. 233. § (2)bek.]. A folyamatban lévő konzultáció alatt, de – hosszabb határidőt tartalmazóeltérő megállapodás hiányában – legfeljebb a kezdeményezés időpontjátólszámított hét napig a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.
1
2
3