8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Kollektívszerződés-módosítás és a szakszervezeti reprezentativitás változása
Kérdés: Az őszi tagtoborzásunk alapján szakszervezetünk reprezentatívvá vált, legnagyobbként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?
2. cikk / 8 Védett tisztségviselők – létszámszámítás több szakszervezet esetén
Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
3. cikk / 8 Kollektív szerződés megszűnése reprezentativitás hiánya miatt
Kérdés: Kollektív szerződést kötöttünk pár évvel ezelőtt a szakszervezettel. Ezt követően alakult egy újabb, és a korábbi szakszervezet kezdte elveszíteni a népszerűségét, tagjait. Mi történik a kollektív szerződésünkkel, ha leesik a taglétszám 10% alá?
4. cikk / 8 Szakszervezet joga a munkavállalók tájékoztatásához
Kérdés: Nem vagyunk reprezentatív szakszervezet kollektív szerződés megkötése szempontjából, de a tárgyalásokon részt vettünk, és a végül kialakult egyezséggel magunk is egyetértettünk. Erről szerettük volna tájékoztatni a munkavállalókat is, de akkor a másik szakszervezet a munkáltatóval egyetértve kijelentette, hogy ezt nem tehetjük, mivel nem vagyunk szerződéskötésre jogosultak, ezért a megállapodás nem a mi érdemünk, ne akarjuk annak feltüntetni. Jól gondoljuk, hogy erre nincs joguk?
5. cikk / 8 Több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés megkötése
Kérdés: A cégcsoportunkon belül több munkáltató és azoknál több szakszervezet is működik, de nem minden szakszervezet reprezentatív az összes munkáltatónál. Szeretnénk kollektív szerződést kötni, amely a cégcsoporton belül minden munkáltatóra kiterjedő hatályú. Ha többmunkáltatós kollektív szerződést kötünk, akkor elegendő azt figyelni, hogy az összes szakszervezet összes munkáltatónál fennálló taglétszáma 10% legyen?
6. cikk / 8 Részvétel a kollektív szerződés módosításában
Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés megkötését követően alakult egy új szakszervezet, amelyik az Mt. 29. § (2) bekezdése alapján az azonos foglalkoztatási csoporthoz tartozó munkavállalók reprezentatív szakszervezetének minősül. Tekintettel arra, hogy jelenleg folyamatban vannak a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalások, vajon meg kell-e hívni ez utóbbi szakszervezetet a módosítással kapcsolatos tárgyalásokra? Ha igen, milyen minőségben vehet részt az egyeztetéseken: megfigyelőként vagy tárgyaló félként?
7. cikk / 8 Kollektív szerződés megkötésének rendje
Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?
8. cikk / 8 Kollektívszerződés-módosítás – ha új szakszervezet válik reprezentatívvá az üzemitanács-választáson
Kérdés: A tavaszi üzemitanács-választásokon szakszervezetünk reprezentatívvá vált, egyedüliként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?