306 talált cikk a kártérítés kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt december 14-én. November 19-től kivette a megmaradt szabadságát, december 3-tól a munkáltató felmentette a munkavégzési kötelezettség alól december 14-ig. A munkavállaló leadta a tárgyi eszközeit, de a céges autóját december 14-ig használhatta. Ha nem adta le az autóját, akkor a fennmaradó szabadság összegét csak az autó leadása után lehet-e utalni, azért, hogy ha valami kár lenne az autóban, akkor ebből kerülne rendezésre?

Kérdés: Önkormányzatunkhoz több határozat is érkezett közérdekű munka letöltésével kapcsolatosan. Ha az elítélt napi 8 órát dolgozik, le kell dolgozni a részére az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt 20 perc munkaközi szünetet, vagy az ő munkájukra más szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk anyagmozgatási munkákat három alkalmazottammal. Az egyikük balesetet szenvedett (ráborult néhány hordó), mert a vele párban dolgozó munkatársa az emelés előtt nem rögzítette azokat megfelelően a raklapon. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.

Kérdés: Cégünknél a targoncavezetők kizárólagos kulcsokat kapnak az adott targoncához, egy gépet csak egy személy vezethet. Előírás, hogy ha elhagyja valaki a vezetőülést, akkor a kulcsot is magával kell vinnie. Ennek ellenére az egyik targoncát őrizetlenül hagyták, amivel egy másik munkavállaló – segítő szándékból – megemelt egy raklapot. Sajnos ennek tartalma ráborult arra a munkavállalóra, aki a kulcsot a targoncában hagyta. Ez a munkavállaló most kártérítést követel, de álláspontunk szerint saját maga okozta a balesetet, így nem szeretnénk fizetni. Van értelme egy esetleges perbe bocsátkozni?

Kérdés: A társasház közös képviselője alkalmazásában álló asszisztens felelős a közös költségek készpénzben történő beszedéséért és azok bizonylatolásáért. A bevételi bizonylatok hiányosak voltak, a pénzkezelési szabályok többször is sérültek, és az egyértelműen látszik, hogy a kiállításkor az összegek összevissza lettek feltüntetve. Mégis, az ellenőrzés időpontjában a pénztár rendben volt, a lakók nyilatkozataival egyezett a fellelt összeg. A munkavállaló elmondása szerint saját pénzével pótolta a hiányt, amit az összesítés során észlelt. Összességében így a társasháznak kára nem keletkezett. Amunkavállaló viszont most visszaköveteli a közös képviselőtől azt az összeget, amit a hiány pótlására fordított. Köteles lesz azt visszafizetni neki?

Kérdés: A munkavállalónkat azon kaptuk, hogy fénymásoláshoz szükséges üres lapokat csomagol el. A vizsgálat során bevallotta, hogy már fordult elő ilyen, sőt, írószereket is vitt már haza, de azzal védekezett, hogy csupán néhány, alkalmanként 50-60 papírlapról volt szó, illetve csekély számú és értékű írószerekről (toll, ceruza, iratkapocs). Megítélésünk szerint a munkáltató tulajdonában lévő, munkavégzés céljából használt eszközök eltulajdonítása akkor sem megengedhető, ha azok értéke nem jelentős, azok fogyóeszköznek minősülnek, ezért a törvényes határidőben azonnali hatállyal felmondtunk neki. A munkavállaló ezzel egyértelműen megkárosította a munkáltatót. Megítélésük szerint jogszerűen jártunk el?

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel a munkavédelmi oktatáson elhangzottak ellenére önként belekezdett egy munkába, ráadásul rávette a kollégáit is, hogy segítsenek neki. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták az ügyeletes diszpécsertől, hogy várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel. Lehet alapja a követelésének?

Kérdés: Egyik munkavállalónk a cég által bérelt kisbuszt összetörte egy közlekedési balesetben. Abérbeadó több millió forintos kártérítést követel a bérleti szerződés megszegése okán. Ha a munkavállaló volt a hibás, akkor jelezhetjük a bérbeadónak, hogy fizettesse ki a munkavállalóval a szerződésszegésből eredő kárát?

Kérdés: Négy munkavállalónkkal csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk a raktárban lévő készletekre mint leltári készletre vonatkozóan. A készletet a leltári szabályzatnak megfelelően át is vették, majd a 6 hónapos leltáridőszakot követően leltárt tartottunk. Kiderült, hogy 15 millió forint értékű készlet hiányzik; a hiány oka nem ismert, a készletet kizárólag ők kezelték, és mind a négyen folyamatosan dolgoztak. A munkavállalóink vitatják a felelősségüket, és nem akarják vállalni a hiány megtérítését, bár a leltárfelelősségi megállapodásban szerepel, hogy egyenlő arányban kötelesek viselni a kárt. Ilyenkor a teljes kárt kötelesek megtéríteni? Hogyan tudunk eljárni ennek érdekében?