Találati lista:
21. cikk / 82 Felmondás bizalomvesztés miatt
Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
22. cikk / 82 Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
23. cikk / 82 Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt
Kérdés: Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.
24. cikk / 82 Mobiltelefon bevitelének szabályozása a munkahelyen
Kérdés: Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?
25. cikk / 82 Munkaidőn kívüli tevékenységért adott szabadnap
Kérdés: Nem a munkaköri feladathoz tartozó rendezvény szervezésében való önkéntes munkáért (munkaidőn kívüli időben) adhat-e a munkáltató "jutalomszabadnapot"?
26. cikk / 82 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés: Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
27. cikk / 82 Patthelyzet – az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló "sorsa"
Kérdés: Az Mt. 146. §-a alapján nem jár távolléti díj a munkavállalónak munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén. Ilyen esetben a módosult Mt. nem írja elő a munkáltatónak az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondást. A munkáltatónak nem is fűződik érdeke ahhoz, hogy felmondással megszüntesse a munkaviszonyt (pl. a végkielégítés miatt). Jól gondoljuk azonban, hogy ilyen esetben az alapelvekből (jóhiszemű, tisztességes joggyakorlás, joggal való visszaélés tilalma stb.) következően ez lenne a méltányos döntés?
28. cikk / 82 Visszaélés a sztrájkkövetelésekkel
Kérdés: Munkavállalóink egy része sztrájkkövetelésekkel állt elő. Ezek főként béremelési elvárásokat fogalmaznak meg, bár pontosan tudják, hogy a munkáltató költségcsökkentési intézkedésekre kényszerült (amin belül még nagyobb arányú létszámcsökkentés is szükséges volt), ezért – szerintünk – a sztrájkkövetelés visszaélésszerű, rendeltetésellenes. Lehet emiatt a sztrájkot jogellenesnek minősíteni?
29. cikk / 82 Próbaidők – eltérő tartamban
Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya négy hónappal ezelőtt megszűnt. Most visszajönne hozzánk dolgozni. A munkáltatónál a próbaidő egységesen kilencven nap. Megtehetjük-e, hogy a munkaszerződésben az ő esetében harminc nap próbaidőt kötünk ki? Megtámadható-e ez az eljárás/megállapodás a joggal való visszaélésre való hivatkozással, vagy ütközik-e más jogos érdek érvényesítésébe? Befolyásolja-e az ilyen esetek – a korábban nálunk dolgozott kollégákkal kötött munkaszerződésben rövidebb próbaidő kikötésének – megítélését, ha az eljárást rögzítjük egy belső (munkaügyi) szabályzatban?
30. cikk / 82 Vezetői engedély és a home office biztosítása
Kérdés: Sérti-e az egyenlő bánásmód intézményét, ha vezetői engedély alapján egy-egy munkavállalónak a belső szabályzatban előírtnál több home office napot biztosítunk? Az indok a több home office-ra érthető és elfogadható a munkáltató számára.
