Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszából: […] ...Miután a törvényszöveg "folyamatban lévőpereket" említ, megszorító rendelkezés hiányában e rendelkezés alkalmazandó a másodfokúvagy felülvizsgálati eljárásban is. Kérdés, a jogalkotó feltehető akarata azvolt-e, hogy a másodfokú bíróságnak kizárólag arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Létszámcsökkentésre alapított felmondás

Kérdés: Egy cég felszámolása során több munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő indokra – konkrétan létszámcsökkentésre – hivatkozva rendes felmondással szüntettük meg, figyelemmel arra, hogy a munkáltató a felszámolási eljárás alatt beszüntette termelőtevékenységét. A felszámolást elrendelő jogerős bírósági ítéletet időközben egy felülvizsgálati eljárás eredményeként hatályon kívül helyezték. Jogellenessé váltak-e ennek következtében a korábban közölt rendes felmondások?
Részlet a válaszából: […] Az MK 95. szerint a felmondási indok valóságánakkövetelménye [Mt. 89. § (2) bek.] azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelőmunkáltatói indokolás eleve nem fogadható el. Eszerint azon indokolás, amelyiknem felel meg a tényszerűség követelményének, nem tekinthető valósnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.