Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...tartja tiszteletben az igazgatási szünettel kapcsolatos, a kérdésben is idézett szabály, miszerint az igazgatási szünetre kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a három­ötödét [Kttv. 232. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Helyettesítési díj – a kezdőnap

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.
Részlet a válaszából: […] ...§ (4) bek.].Nem jár helyettesítési díj, haa) a helyettesítés a köztisztviselő munkaköri kötelezettsége, vagy hab) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges [Kttv. 52. § (5) bek.].Az a) pontban meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Helyettesítési díj és 10 perces "képernyős" szünet

Kérdés: 1. A kolléganőm eltörte a lábát, és öt héten keresztül helyettesítettem. Jár-e a helyettesítési díj?
2. Milyen időközönként jár a 10 perces szünet?
Részlet a válaszából: […] ...tisztviselő munkaköri kötelezettsége (kivéve, ha betöltetlen munkakört vesz át, 30 napot meghaladóan), vagy ha a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges (Kttv. 52. §).A második kérdésben szereplő 10 perces szünetek az ún. képernyős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Szabadság számítása keresőképtelenség esetén

Kérdés: Mint rendes nyugdíjas dolgozom nyolc órában. Az éves 15 nap betegszabadságot már elhasználtam, de további 8 nap (fizetés nélküli) betegállományom volt. A munkáltató emiatt az éves rendes szabadságból egy napot le akar vonni. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] A törvényben meghatározott mértékű szabadság akkor illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a teljes naptári évben fennáll, és az évet munkában is tölti [Mt. 115. § (1) bek., 121. §]. A munkavégzéssel nem járó időtartamokra (pl. fizetés nélküli szabadság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Szabadságra való jogosultság és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a Kttv. 79. §-ának l) pontja alapján a munkáltató engedélye alapján mentesítenénk a munkavégzés alól egy köztisztviselőt 2015. szeptember 1-jétől 2016. február 29-ig, tehát 30 napot meghaladóan. A mentesülés időtartamára illetményre nem lesz jogosult. Mivel a távollét nem esik a Kttv. 100. §-ának hatálya alá, ebben az esetben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára vagy annak első 30 napjára jogosult-e rendes szabadságra a Kttv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 100. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselőt a munkában nem töltött idő után mely esetekben illeti meg szabadság. A Kttv. 100. § (2) bekezdésének g) pontja alapján a köztisztviselő részére szabadság jár minden olyan munkában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] ...[régi Mt. 130. § (2) bek.].Ezért 2012. december 31-ig a közalkalmazottat a keresőképtelenségének teljes időtartamára megillette a rendes szabadság. Éppen ezért a 2012 szeptembere és decembere közötti időt is figyelembe kell venni a 2012-re járó szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság. Például ha a munkavállaló a teljes 2012-es évben beteg volt, az éves rendes szabadságára ekkor is jogot szerzett. Az új Mt. szerint a keresőképtelen betegségből azonban naptári évenként csak 30 napot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] ...való elszámolás módjáról, a munkabérfizetésgyakoriságáról, a kifizetés napjáról,d) a munkakörbe tartozó feladatokról,e) a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának,valamintf) a munkáltatóra és a munkavállalóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Szabadság mértékének csökkenése

Kérdés: Úgy értesültem, hogy az új Mt. alapján akár 10 munkanappal is csökkenthető a munkavállaló rendes szabadsága. Kérem, foglalják össze, ez milyen feltételekkel lehetséges!
Részlet a válaszából: […] ...mintjelenleg (új Mt. 116-117. §). Pél­dául egy 41 éves munkavállalónak 8 munkanappótszabadság jár, tehát ugyanúgy 28 munkanap rendes szabadsága lesz, mint a maitörvény szerint. E tekintetben így nincs változás.A kérdésben említett sajtóhír alapja az lehet, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...tenni a teljesmunkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott személyek között, amelyekesetében ezt az Mt. lehetővé teszi.A rendes szabadságra való jogosultság nem ilyen kérdés,mivel az erre való jogosultság a munkáltatónál az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.
1
2
3
6