Cafeteriajuttatás visszakövetelése – az elévülési időben

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj távolléti jogcímen van 2024. július hónaptól. A 2024. évi cafeteriajuttatását még év elején megkapta, azonban felmerült a kérdés, hogy a 2024. július hónaptól 2024. december 31-ig járó cafeteriajuttatást vissza kell-e fizetnie? Ha igen, akkor mikor, a távollét végét követő munkanapon?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár [Ebtv. 42/B. § (1) bek.]. A köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Idénymunka értelmezése – akár egész évben

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattenyésztés, halászati, vadászati vagy egyéb mezőgazdasági munkák idényjellegű részét, például: ültetés, betakarítás. Illetőleg mezőgazdasági idénymunkának minősül még a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Mezőgazdasági idénymunka csak egy meghatározott időszakban (idényben) történhet az adott éven belül, vagy annak az eshetőségét sem zárja ki a törvény, hogy egy vállalat nemcsak idényjelleggel, hanem egész évben mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztassa a munkavállalóit? Ha utóbbira van lehetőség, milyen tevékenység lehet rá példa?
Részlet a válaszából: […] ...felek alkalmi munkára is létesítenek egymással (akár több ízben) munkaviszonyt, akkor e 120 napba 2025. július 1-jétől az alkalmi munka időtartama is beszámítandó [Efotv. 1. § (4) bek., 2. § 1. pont]. Az idézett rendelkezések kizárják, hogy egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Várandós önkéntes tartalékos szolgálatteljesítése

Kérdés: Várandós kismama önkéntes tartalékos törzsőrmesterként állandó/tartós behíváson tartózkodik több mint fél éve. A kismama folyamatos foglalkoztatásban van, várandósságát közölte a felettesével, aki erre reagálva azonnal passzív állományba akarja őt tenni, arra hivatkozva, hogy nem tud részt venni a kiképzéseken, pedig egyébként irodai munkakört lát el, és felmentéssel rendelkezik egyenruha viselése és kiképzésen történő részvétel alól. A várandós nő a 2011. évi CXIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól. Tehát mentesül a munkakötelezettség alól, de ugyanúgy jogosult az alapbérére a kismama?
Részlet a válaszából: […] ...vehet igénybe. A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos évente a tényleges szolgálatteljesítés tárgyévi időtartama szerint időarányosan alap-szolgálatmentességre és egészségügyi szolgálatmentességre jogosult [137/2024. Korm. rendelet 23...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Helyettesítési kérdések – a „GYES-ről” való visszatérés következményei

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon (gyermekgondozást segítő ellátáson) lévő munkavállaló helyére felvett másik munkavállalónak azzal az indokkal, hogy visszaveszi a korábbi munkavállalóját ugyanabba a munkakörbe, és nincs másik felajánlható munkakör a részére? Kötelező-e visszavenni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévőt a korábbi munkakörébe, vagy fel lehet ajánlani neki egy másik munkakört? Fel lehet-e mondani neki, ha nem fogadja el a felajánlott másik munkakört? Mit tehet a munkáltató, ha a két személy közül csak egyet kíván foglalkoztatni? Mindkét munkavállalónak határozatlan idejű munkaszerződése van.
Részlet a válaszából: […] ...kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt továbbra is fennáll a munkaviszony, az abból eredő főbb jogok és kötelezettségek pedig csak „szünetelnek”,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Távollétidíj-számítás – az esedékesség időpontja

Kérdés: A munkavállaló szabadságát töltötte 2024. XII. 30. napjától 2025. 6. napjáig. A decemberi és januári órabére ugyanaz, de a távollétidíj-növelő tétel miatt változik az egy órára eső bér. Ebben az esetben a december havi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni a munkavállaló szabadságát a 2024. XII. 30. – 2025. I. 6. közötti munkanapokra, mivel már megkezdte decemberben, tehát folytatólagos, vagy meg kell bontani, és a decemberi időszakra a decemberi órabérrel és távollétidíj-növelővel kell kifizetni, és a januári időszakra pedig a januári órabérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell fizetni? Az Mt. 125. §-a csak arról rendelkezik, hogy meg kell fizetni, de a számítás alapjáról nem látok rendelkezést. A munkavállaló szabadságmegváltása és a távolléti díj összegének számítása a kilépés hónapja szerint kell, hogy történjen, vagy a számfejtés hónapja szerint? Tekintve, hogy az utolsó munkában töltött nap után 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kilépő bérét a munkavállalónak. Amennyiben a munkavállaló jogviszonya munkáltatói felmondással kerül megszűnésre, a felmentési időre járó díjazást milyen órabérrel kell kifizetni, ha a 15 nap felmentési idő két hónapot ölel fel? Ilyenkor a felmentési idő teljes időtartamára a megkezdett hónap alapbérével és távollétidíj-növelő tételével szükséges számolni, vagy meg kell bontani, és az átnyúló időszakot már a következő havi alapbérrel és távollétidíj-növelő tétellel kell kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számításához szükséges tételek meghatározása a távolléti díj esedékességének időpontjához kapcsolódik. Így az alapbérrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány adja meg, míg a teljesítménybér- és a bérpótlékrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Köznevelés – a fizetési fokozat megállapítása munkaviszonyban

Kérdés: A köznevelési dolgozót be kell sorolni a Kjt. előmeneteli szabályai szerint, meg kell állapítani a fizetési osztályt és fokozatot, és ez alapján adható meg az alapszabadság és a fizetési fokozattól függő pótszabadság. Ez a besorolás azonban csak a szabadság mértéke meghatározásához szükséges. Milyen korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani a nevelési-oktatási intézménynél munkaviszonyban betöltött munkakörökben a fizetési fokozat megállapításához? Az iskolai végzettséget nem igénylő munkaköröknél be kell-e számítani a korábbi, nem a Kjt. alá tartozó munkaviszonyokat? Az értelmezendő törvényi rész: 87/A. § (3) bekezdés a) pont.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében a munkaviszonyt illetően egyfelől be kell számítani az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, akár költségvetési intézménynél dolgoztak, akár másutt (pl. állami vállalatnál), másfelől az 1992. július 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Távol lévő pedagógus – a helyettesítésének díja

Kérdés: Pedagógus helyettesítése és a helyettesítési óradíj összegének meghatározásában kérném szíves segítségüket két esetben. A pedagógus 2025. I. 20-tól a tanév végéig a munkáltató által engedélyezve távol van, az egyik kolléga vállalta heti 10 órában az ő délutáni helyettesítését. Ez tartós helyettesítés, az óradíjat hogyan kell számolni? A másik esetben a pedagógus 2025. I. 21-től kórházba került, az ő távolléte esetében kb. 3-4 héttel számolunk, a helyettesítését végző kollégák helyettesítését és a helyettesítési óradíjakat hogyan kell helyesen számolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset miatt váratlanul lehetetlenné vált. A helyettesítő kolléga vagy kollégák kéthetes időtartamban láthatják el az ő eseti helyettesítését – ehhez elegendő a munkáltató utasítása, és díjazni sem szükséges. Két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Szabadságmegváltás és 30 napon belüli új közszolgálati jogviszony létesítése

Kérdés: Nehezen kezelhető és félreértelmezhető a szabadságmegváltás gyakorlata a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdése alapján. Egy gyakorlati példán keresztül szeretném kérni a jogalkalmazási módot. Egy jogviszony megszűnik az év utolsó napján. A le nem töltött szabadság 5 munkanap. A köztisztviselő újabb közszolgálati jogviszonyt létesít január 6-án (szintén polgármesteri hivatalban), melyről a munkáltató értesíti a korábbi munkáltatót. A megváltással érintett arányos szabadságából (5 munkanap) a korábbi közszolgálati jogviszony megszűnése (2024. XII. 31.) és az új közszolgálati jogviszony létesítése (2025. I. 6.) közötti időtartamra eső szabadságot kell megváltani. Mi a számítás alapja, az 5 munkanap megváltással érintett szabadság, vagy az évre megállapított 32 munkanap szabadság? Ha 5 munkanapot kellene megváltani, és pont 5 munkanap a két jogviszony között a „szakadás”, ezt kell a régi munkáltatónak kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...végén a megváltással érintett arányos szabadságból a korábbi közszolgálati jogviszony megszűnése és az újabb létesítése közötti időtartamra eső szabadságot – az új munkáltató a 98/2018. Korm. rendelet szerinti értesítése kézhezvételét követő 15 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Vetőmag-előállítás – mint mezőgazdasági idénymunka

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkának tekinthető-e a kukorica-vetőmagok előállítása az egyszerűsített foglalkoztatás szempontjából? A szóban forgó vállalatnál a munkavállalók az elültetett takarmánykukoricát – mint mezőgazdasági terméket – betakarítják, válogatják, szárítják, morzsolják, csávázzák, és végül becsomagolják 10 kg-os zsákokba. A zsákban lévő magok kerülnek vetőmagként újra elültetésre. A vetőmag előállításához szükséges kukoricát csőben, csuhéjosan takarítják be a munkavállalók, és a fent leírt fázisokon keresztül válik csomagolt vetőmaggá. Értelmezésünk szerint a törvényi feltételek fennállnak ahhoz, hogy mezőgazdasági idénymunkának tekinthessük a vetőmag-előállítási tevékenységet, mivel nem történik meg a termény továbbfeldolgozása (pl. nem készül a kukoricából konzerv).
Részlet a válaszából: […] ...csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével –, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot [Efotv. 2. § 1. pont]. A kérdésben leírtak alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Felmondási védelem mindkét szülőnek

Kérdés: Abban az esetben, ha mindkét szülő igénybe veszi a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot, megilleti-e mindkét szülőt a munkaviszonyra tekintettel a felmondási védelem?
Részlet a válaszából: […] ...kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, háromévesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig,c) a nagyszülői GYED időtartamára [Mt. 129. §], továbbád) gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
1
2
3
126