37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Béren kívüli juttatások egységessége
Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
2. cikk / 37 Munkavégzési hely megváltoztatása
Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?
3. cikk / 37 Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely
Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
4. cikk / 37 Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben
Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?
5. cikk / 37 Fiatalok és kismamák – az egyenlőtlen munkaidő-beosztás korlátai
Kérdés: A hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott fiatalkorú, illetve kismama dolgozhat-e nyolc órát, ha a munkaidő-beosztása előre így készült, és egy másik napon csak négy órára van beosztva, vagyis a munkaidőkeretben nem lesz túlórája?
6. cikk / 37 Munkavégzés alóli mentesítés időtartama véradás esetén
Kérdés: Megtehetné-e a munkáltató, hogy a telephelyén szervezett véradás esetén (munkaszervezési nehézségek miatt) mindössze egy óra időtartamra mentesítse a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól, és nem az Mt. által előírt legalább négy órára (annak ellenére, hogy az Mt. 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)? A munkáltató mindezt arra való hivatkozással tenné, hogy a véradás során nem kellene időt fordítani a vérgyűjtést végző helyére oda- és a munkahelyre történő visszautazásra (sőt a munkavállalónak utazással kapcsolatos pluszköltsége sem keletkezik).
7. cikk / 37 Szabadságkiadás és egyszeri megváltás a közigazgatásban
Kérdés: Egy költségvetési szervnél dolgozom mint kormánytisztviselő. 2013. március 5-én megszületett az első gyermekem, majd 2016. február 8-án a második is, akikkel folyamatosan otthon voltam (CSED-en, GYED-en és GYES-en) megszakítások nélkül. 2018 szeptemberében kezdeményeztem a második gyermekem után igényelt GYES idejére járó fizetés nélküli szabadságom megszakítását a munkáltatóijogkör-gyakorlómnál, aki ezt engedélyezte is 2018. október 23-ával. Közös megegyezésünknek megfelelően egy kinevezésmódosításban 2018. október 24. napjával munkavégzésre beosztott úgy, hogy a távollétem ideje alatt felhalmozódott 77 munkanap és a 2018. évi időarányosan járó 7 munkanap szabadságomat (összesen 84 munkanap) 2018. október 24. napjától 2019. február 24. napjáig részemre kiadja, és így tényleges munkavégzésre csak 2019. február 25. napján kellene megjelennem. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a Kit. alapján mondhatják-e azt, hogy 2019. január 2-án már munkába kellett volna állnom (tekintettel a Kit. 289. §-ára, a 2018. évi szabadságmegváltásokról), és ezzel egyidejűleg kifizetik nekem a benn maradó 38 munkanap szabadságomat, illetve adhatnak-e nekem erről visszamenőleg egy kinevezésmódosítást?
8. cikk / 37 Ápolási díj folyósításának ideje
Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál figyelembe lehet venni azokat az időtartamokat, amikor a munkavállaló ápolási díjban részesült?
9. cikk / 37 Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása
Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?
10. cikk / 37 Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés
Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
