Heti pihenőidő beosztása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Egy kollégánkat három héten keresztül szeretnénk 18-06 óráig portaszolgálati munkakörben alkalmazni, munkaidőkeretben. Ez a munkakör tekinthető-e megszakítás nélküli munkakörnek? (A munkáltató vízügyi igazgatóság.) Esetében hogyan kell a heti pihenőnapokat/pihenőidőt beosztani szabályosan? Dolgozhat-e úgy három hétig, hogy a szombat, vasárnap munkaidő-beosztás szerint pihenőnapján/pihenőidejében is adott esetben rendkívüli munkavégzést teljesít? Egy három évet be nem töltött gyermeket nevelő kolléganőnk továbbá nappal (hozzájárulásával) munkaidőkeretben, heti 40 órát teljesítene, de a hét minden napjára be kellene osztanunk. Esetében hogyan kell a heti pihenőidőt/pihenőnapot meghatározni? Alkalmazható az Mt. 105. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató tevékenysége akkor minősül megszakítás nélkülinek, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi közszükségletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő kötelezettség átvállalása

Kérdés: Intézményünk olyan dolgozót szeretne alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt. Ezen költséget a leendő munkáltató átvállalná. Milyen módon kerülhet erre sor? Áthelyezés?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el [Kjt. 26. § (3) bek.].A tanulmányi szerződés megszegéséből eredő – visszafizetési – kötelezettség átvállalása a jogviszony megszűnésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] ...az átvevő munkáltatót az átszállással érintett közalkalmazotti jogviszonyokból és az érintett közalkalmazottak esetlegesen fennálló tanulmányi szerződéseiből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Fiatal munkavállaló foglalkoztatása szakképzésben

Kérdés: Ha az Szt. alapján fiatal munkavállalót foglalkoztatunk, aki sokszor hiányzik, jogosultak vagyunk erről tájékoztatni a törvényes képviselőt?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. kétféle munkajogi szabályozást tartalmaz: a szakképzésben alkalmazottakra (oktatókra) vonatkozik a törvény VII. fejezete, a tanulói munkaszerződésre a XII. fejezet 19. alfejezete. Fiatal munkavállalónak az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...oktatásból és gyakorlatból áll.Az Szkt. 76. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a szakirányú oktatásban való részvétel kötelező. Atanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban elsődlegesen a szakképzési munkaszerződéssel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Írásbeli figyelmeztetés közlése harmadik személlyel

Kérdés: Írásbeli fegyelmi figyelmeztetésben részesítettek a munkahelyemen ittasság miatt. Kétszer fordult elő, aláírtam. Szeretnék kilépni, elmenni egy másik helyre dolgozni, nem emiatt, hanem tanulni, fejlődni szeretnék, illetve mozgáskorlátozottságom miatt ezt a fizikai igénybevételt nem bírom. A munkáltató továbbadhatja-e ezt az információt a leendő főnökömnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – 2019. április 25-ig hatályos – 10. §-ának (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy a munkavállaló hozzájárulásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Ügyfélkörelvonás – egyéni vállalkozás munkaviszony mellett

Kérdés: Cégünk könyvviteli szolgáltatással foglalkozik. Egyik dolgozónk ugyanezen tevékenységi körrel egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki. Erről az ügyfélkapus visszaigazolás alapján szereztünk tudomást. Ebben az esetben milyen lehetősége van a munkáltatónak? Mit tehetünk a saját ügyfélkör védelme vagy a munkaidő alatti saját vállalkozói tevékenység tilalma (pl. telefonok, e-mailek kezelése) céljából? Jogosult volt egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására a munkáltató hozzájárulása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...között rendelkezik arról, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Azonnali hatályú felmondás telefonszám megadásának megtagadása miatt

Kérdés: A napokban elkérték az egyik kollégám magántelefonszámát. Ő nem adta meg, ezt követően azonnali hatállyal felmondtak neki. Ezután végigjárták az egész csarnokot, hogy elkérjék a többi munkavállaló magánszámát. Mivel tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy tisztogatás része, szeretném tudni, hogy mit tegyek? (Egyébként nem adtam meg a telefonszámomat.)
Részlet a válaszából: […] ...származó lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történt megszegésének, vagy egyébként olyan magatartás tanúsításának, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.Csekély a valószínűsége annak, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Titkos hangfelvétel perbeli felhasználása

Kérdés: A főnököm behívatott az irodájába, nagyon rámenősen közeledett hozzám, és félreérthetetlen szexuális ajánlatot tett, de én mindezt határozottan visszautasítottam. Az esetet szerencsére felvettem a mobiltelefonom diktafonjára. Rá két hétre azonnali hatállyal próbaidő alatt felmondták a munkaviszonyomat. Egyértelmű számomra, hogy a munkaviszonyomat a visszautasítás miatt szüntette meg, ezért fontolgatom, hogy beperlem a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt. Ha elmegyek a bíróságra, fel tudom használni ezt a hangfelvételt bizonyítékként?
Részlet a válaszából: […] ...polgári peres eljárás során – így a munkaügyi perben is – a bizonyítás nem csupán tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle útján történhet. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Gyakorlati képzés a munkáltatónál

Kérdés: Ha többen is beiratkozunk a cégnél a hegesztői eljárások elsajátítása érdekében a bizonyítvány megszerzése céljából esti tagozatos iskolába, ami előrelendítheti a munkával kapcsolatos ismereteinket, és a munkáltató vállalja azt, hogy a gyakorlati oktatást a cégnél elvégezhetjük, jár-e neki valamilyen hozzájárulás vagy kedvezmény ezért?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra. Így a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit – részben vagy egészében – megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészében folytató szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.
1
2
3
5