413 cikk rendezése:
1. cikk / 413 Könyvtárvezető – képesítés nélkül
Kérdés: Könyvtárunkba ki lett nevezve közalkalmazotti jogviszonyban a könyvtárvezető mint megbízott vezető, mivel nincs meg a végzettsége. Mikor felvettük, a munkáltató kötelezte, és ő egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy egy éven belül jelentkezik a könyvtárvezetői képzésre. A jelentkezés meg is történt, de sajnos nem vették fel. Ebben az esetben, mivel itt a környékünkön sajnos nagyon nehéz könyvtárvezetőt találni (előzőleg is majdnem egy évig hirdettük az állást), meghosszabbítható a megállapodás az iskola elvégzésére?
2. cikk / 413 Keresőképtelenség – igazolt vagy igazolatlan távollét
Kérdés: A Púétv. hatálya alá tartozó pedagógus gyakran előforduló keresőképtelensége után, a munkába állást követő egy hét elteltével sem mutatta be a keresőképtelenséget igazoló orvosi iratot. Jelen esetben két nap távollétről van szó. Meddig kell szóban/írásban felszólítani a pedagógust arra, hogy tegyen eleget a kötelezettségének? A munkába állást követően mi az a határidő, amíg le kell adnia a keresőképtelenséget igazoló iratot? Mikortól számíthat ez a két nap igazolatlan távollétnek, alapot adva az esetleges rendkívüli felmentésnek?
3. cikk / 413 Sikeres minősítés és előre sorolás
Kérdés: A munkavállalónak hat hónap gyakornoki időt kötöttünk ki (2025. szeptember 1. napján került kinevezésre). A rendelet szerint a gyakornoki idő lejártának hónapjában minősítő vizsgát kell tennie a Pedagógus I. fokozatba történő besoroláshoz. A minősítő vizsga után egyből (március hónaptól) átsorolható, vagy meg kell várni a Púétv. 97. §-ának (8) bekezdése szerint előírt határidőt?
4. cikk / 413 GYES-ről visszatérő szülő újbóli foglalkoztatása
Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka részére a munkáltatónak milyen határidőn belül kell választ adnia arra, hogy tudja-e majd foglalkoztatni vagy nem? Meddig húzhatja az időt, hogy információt adjon a munkavállalónak?
5. cikk / 413 Tájékoztatás egyes munkahelyeken eltöltendő munkaidőről
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményünkben, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló ápolónk a munkaszerződése szerint két háziorvos mellett is ellátja a feladatokat. Az első rendelőben végzett munkája jelenleg napi nyolc óra. A második rendelőben jelenleg nem lát el feladatot. Igény lehet, hogy a második rendelőben napi legfeljebb két órát kell ellátnia a nyolc órán belül, így csak hat órát dolgozik majd az első rendelőben. A változásról mennyi idővel korábban és milyen formában kell tájékoztatni a dolgozót? A két rendelő eltérő helyen van.
6. cikk / 413 Apai szolgálatmentesség – az igénybevétel határideje
Kérdés: A 6/2024. HM rendelet 90. §-ának (2) bekezdése alapján apasági szolgálatmentességre jogosult a hivatásos állományú katona, melyet a gyermeke születését követő második hónap végéig kell kiadni. Amennyiben az apa a munkáltató felé 60 napon túl jelenti be gyermeke születését, a munkáltató részéről mi a helyes eljárás? Apasági szolgálatmentesség megállapítható-e a határidő lejártát követően is (késedelmes bejelentés esetén)?
7. cikk / 413 Azonnali hatályú felmondás – a munkáltatói következetlenség kérdése
Kérdés: A munkáltató – húsz év elteltével – azonnali hatállyal felmondott egy business operations vezető munkavállalójának azért, mert tíz nap alatt több alkalommal elhagyta a munkahelyét bejelentés és engedély nélkül. A munkaszerződésben az egy műszakos munkarend és a heti negyven óra munkaidő került rögzítésre. A munkáltató a távollétek időtartamának díjazását levonta a fizetéséből, majd azonnali hatállyal felmondott. Aránytalannak (ezzel együtt jogellenesnek) minősíthető-e ez a munkáltatói intézkedés úgy, hogy korábban is előfordult, engedélykérés nélkül elhagyta a munkahelyét a munkavállaló, de soha nem ment a munka rovására, és soha senki ezt nem kifogásolta, bár nyilvánvalóan volt erről tudomásuk? A távollétek soha nem befolyásolták a munkavégzést, és a munkáltató elégedett volt a munkavállaló teljesítményével. Így megvalósult-e az azonnali hatályú felmondás indokaként fennálló kötelezettségszegés? A munkáltató nem adott előzetes figyelmeztetést, írásbeli felszólítást, más munkajogi szankciót nem alkalmazott, bár bérlevonás történt. Az azonnali hatályú felmondás aránytalan intézkedés volt? Az eljárás a kettős értékelés tilalmába ütközött?
8. cikk / 413 Munkavállalói bejelentési kötelezettség szülési szabadság esetén
Kérdés: Az Ebtv. 2025. július 1-jén hatályba lépett változása okán ennek munkajogi vetületével kapcsolatosan kérném szakmai véleményüket. A 41. § akként változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj (CSED) a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. A 40. § (3) bekezdése alapján a CSED továbbra is a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az Mt. – a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságtól eltérően – jelenleg nem rendelkezik arról, hogyan és milyen határidővel köteles bejelenteni a munkavállaló a szülési szabadsága megszüntetését, vagy adott esetben azt, ha a 168 napos időtartam alatt a szabadságot újra igénybe kívánja venni. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha (a fizetés nélküli szabadsághoz hasonlóan) a szülési szabadság kapcsán is elvárja a munkavállalójától az igénybevételre a 15, a megszüntetésre pedig a 30 napos bejelentési kötelezettséget, hogy fel tudjon készülni a munkavállaló helyettesítésére/pótlására, illetve az eredeti munkakörébe történő visszafogadására? Vagy elegendő lehet-e, ha a felek a szülési szabadságot megelőzően közösen, írásban megegyeznek a fentiektől akár eltérő határidőkben?
9. cikk / 413 Munkáltatói iratmegőrzési kötelezettség
Kérdés: Milyen módon érinti – amennyiben érinti – az Mt., illetve a Kttv. alapján foglalkoztatottak személyi anyagának őrzését a Tny. 99/A. §-ának év eleje óta hatályos változása?
10. cikk / 413 Készenlét elrendelése – nem készenléti jellegű munkakör
Kérdés: 2025-ben bevezetésre kerül intézményünkben a készenléti munkavégzés. A munkavállalók többsége vállalja a készenlétet (az általános munkarendben és a háromhavi munkaidőkeretben dolgozók is), de nem mindenki. A készenléti munkavégzés bevezetése milyen munkaügyi dokumentumok (munkaszerződés, munkaköri leírás) módosítását vonja kötelező jelleggel maga után? A munkáltató részéről elegendő-e az Mt. készenlétre vonatkozó pontjaira hivatkozva [Mt. 91. §, 110. § (4) bek., 112. §, 144. §] egy munkáltatói utasítás elkészítése, melyet mindkét fél aláír? Vagy milyen megállapodás szükséges munkáltató és munkavállaló között, hogy munkajogi szempontból ne legyen kifogásolható a készenléti munkavégzés?
