Pénztári hozzájárulások szabályozása a cafeteriában

Kérdés:

Cafeteriában való csoportképzéssel (az érintett munkavállalók magasabb kerettel bírnának) megoldható-e törvényesen az, hogy a munkavállalóknak csak egy része (a nyugdíjhoz közel állók) önkéntes nyugdíjpénztári támogatást kapjanak, vagy az Öpt. felette áll a csoportképzési lehetőségnek ebből a szempontból, mert egységesen kell adni tagdíjat minden munkavállalónak? Lemondónyilatkozatként lehet-e tekinteni, ha a cafeteriacsomagjában szerepel minden munkavállalónak a tagdíj, és ott nem kéri? Munkáltatói adomány lehetséges tagdíj fizetése nélkül is, ezt lehet csak a munkavállalók egy körének juttatni?

Részlet a válaszából: […] ...is nyújthat (ami adománynak minősül); a célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában

Kérdés:

Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.

Részlet a válaszából: […] A pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók esetében a fizetési kategória megállapítására vonatkozóan az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése a következőket írja elő: "a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén

Kérdés: A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?
Részlet a válaszából: […] ...105/2020. Korm. rendelet szerinti támogatásra való jogosultságának egyik feltétele, hogy a munkáltató teljesítse az ún. létszámtartási kötelezettségét. Ennek értelmében a munkaadó köteles fenntartani a támogatásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatást vagy segélyt juttathat személyijövedelemadó-mentesen. Ebben az esetben az élelmiszer-juttatás vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. szerinti pótszabadságok közül jár a gyermek utáni, a fiatal munkavállalót, az egészségkárosodást szenvedett vagy fogyatékossági támogatásra, a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalót megillető pótszabadság (Mt. 118-120. §).Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Óvodapszichológus foglalkoztatása megfelelő végzettség hiányában

Kérdés: Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?
Részlet a válaszából: […] ...Erre tanulmányi szerződést lehet kötni, vagy a munkáltató e nélkül is, mérlegelési jogkörében hozott döntése alapján is adhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege

Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a munkavállaló által folytatott tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt a munkavállalónak [Mt. 229. § (1) bek.]. Az Mt. a támogatás formáját nem határozza meg és nem is korlátozza. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] ...fogyatékos – ebben az esetben 10. életévének betöltéséig jár a GYES [Cst. 20. §].A főállású anyaság viszont a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósításának ideje, amely a Cst. 23-24. §-a alapján akkor jár, ha a szülő a saját háztartásában három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Szabadságra jogosultság – ha GYET-ben részesül a munkavállaló

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásra (GYET) az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A GYET-ben részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Közszolgálati tisztviselők jogviszonyban töltött ideje

Kérdés: A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében is, mivel ezen időszak biztosításban töltött időnek minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés d) pont]. A gyermek­nevelési támogatás (GYET) bevezetésére viszont csak 1993-ban került sor, így 1992. július 1. előtt ilyen támogatási formát nem is lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.
1
2
3