Távmunka és költségtérítés

Kérdés: A felek által megállapodott részbeni távmunkában (home office-ban) történt munkavégzés esetén lehetősége vagy kötelezettsége a munkáltatónak a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költségeket (pl. internet stb.) megtéríteni? Amennyiben kötelezettség, milyen költségekre vonatkozik, illetve a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) megfizetésével eleget tesz-e a munkáltató ezen kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb egy teljes hónapra havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának (2022-ben 20000 Ft-nak) megfelelő összeg, ha a munkavállaló a távmunkavégzéssel összefüggésben az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] ...és a bérkülönbözetet (azaz, ha az "A" fizetési osztályba soroláskor a közalkalmazott illetménye felfelé nem volt eltérítve, a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbözetet) a hároméves el­évülési időn belül visszamenőleg is ki kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Leltárfelelősség mértéke csoportos leltárfelelősség esetén

Kérdés: Négy munkavállalónkkal csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk a raktárban lévő készletekre mint leltári készletre vonatkozóan. A készletet a leltári szabályzatnak megfelelően át is vették, majd a 6 hónapos leltáridőszakot követően leltárt tartottunk. Kiderült, hogy 15 millió forint értékű készlet hiányzik; a hiány oka nem ismert, a készletet kizárólag ők kezelték, és mind a négyen folyamatosan dolgoztak. A munkavállalóink vitatják a felelősségüket, és nem akarják vállalni a hiány megtérítését, bár a leltárfelelősségi megállapodásban szerepel, hogy egyenlő arányban kötelesek viselni a kárt. Ilyenkor a teljes kárt kötelesek megtéríteni? Hogyan tudunk eljárni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...elteltével. Az igényérvényesítés bírósági úton, fizetési meghagyás útján (Fmhtv. 3. §), illetve, ha az igény összege a minimálbér háromszorosát nem haladja meg, fizetési felszólítással [Mt. 285. § (2) bek.] történhet. Bár ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Hallgatói munkaszerződés – saját munkavállalóval

Kérdés: Munkavállalónk levelező tagozaton folytat tanulmányokat az egyetemen. Képzésének utolsó félévében 6 hetes kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, amely kapcsán együttműködési megállapodást kötöttünk az egyetemmel. A munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik nálunk. Ebben az esetben szükséges külön hallgatói munkaszerződést kötni a hallgatóval és az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti díjazás megilleti őt?
Részlet a válaszából: […] ...Nem indokolt tehát, hogy ugyanazért a munkáért alacsonyabb [adott esetben az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a minimálbér 65%-ával megegyező összegű] díjazásban részesüljön. Ha azonban a szakmai gyakorlat alatt más, nem a munkakörébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] ...óránál kevesebbet dolgozók, azok, akik a tevékenységben aktívan részt vesznek, de munkadíjban vagy egyáltalán nem részesülnek, vagy a minimálbérnél (annak időarányos részénél) kisebb összegű ellentételezésben részesülnek (1.2.2. pont). Nem tartoznak azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] ...nélküli eltávozásra, szintén tény, és nem jogkérdés.A munkáltatónál a bérfelzárkóztatás akkor kötelező, ha a munkavállaló a minimálbért vagy a kötelező legkisebb munkabért nem kapta meg, illetve ezeket a jogszabály megemelte, és ezért a béreket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...– a feladat jellegétől függően – a felek megállapodásától függ, de nem lehet kevesebb, mint a hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege [Szöv. tv. 29. § (5) bek.].A külső szolgáltatás fogadójánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Kollektív felelősség a munkaviszonyban

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
Részlet a válaszából: […] ...eredményekhez kapcsolódó díjazás nem minősül teljesítménybérnek. Ezért annak alkalmazására csak a munkavállaló – legalább a minimálbért, illetőleg garantált bérminimumot elérő – alapbérén felül van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Hallgatói gyakorlatra járó díjazás

Kérdés: Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka; a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti [Nftv. 44. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Munkaköri alkalmatlanság – ellentétes üzemorvosi és háziorvosi vélemény

Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 27%-a [Pftv. 16/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.
1
2