Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] A 321/2008. Korm. rendelet hatálya a közalkalmazottijogviszonyban állókra is kiterjed [lásd a 3. § (2) bekezdésének b) pontját!]. Alegalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettségetigénylő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Besorolás, képesítés, alapvizsga

Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 23. § alapján – általános szabályként – érvényesül,hogy a köztisztviselőt iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonybaneltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Ktv. 24. § (1) bekezdéseszerint a pályakezdő köztisztviselő – a 27....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Illetményeltérítés – módosítás év közben

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjeát nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatásokelőirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján(ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Közalkalmazottak átmeneti továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Városi könyvtár vagyunk. Másfél éves határozott időtartamú együttműködési megállapodást kívánunk kötni egy másik megyei városi könyvtárral. Könyvtárunk közalkalmazottai milyen módon foglalkoztathatók tovább a másik városi könyvtárnál úgy, hogy biztosítva legyen a közalkalmazotti jogviszonyuk folyamatossága? A másik könyvtár vállalná a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatást, és megfizetné a közalkalmazottak illetményét, a járulékokat, a közterheket és az egyéb költségeket is. A másfél év leteltét követően könyvtárunk ismételten szeretné foglalkoztatni az érintetteket.
Részlet a válaszából: […] Könyvtáruk közalkalmazottainak továbbfoglalkoztatása a másikmegyei városi könyvtárnál a Kjt.-ben meghatározott áthelyezés jogintézményévelvalósítható meg [Kjt. 25. § (2) bek.b) pont 1. alpont, illetve Kjt. 26. §]. Az áthelyezés – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Előresorolás a felmentési idő alatt

Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. általános szabályként háromévenként esedékeselőresorolási kötelezettséget állapít meg a munkáltató számára [Kjt. 65. § (1)bek.]. A Kjt. egységessé teszi a besorolásokat azzal, hogy nem egyénenként,naptári módon számítja a három év leteltét, hanem valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Kinevezés egyoldalú módosítása részmunkaidős foglalkoztatásra

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom rendes munkaidőben. A főnököm bejelentette, hogy a továbbiakban csak 4 órás részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni, és előkészíti a kinevezésem módosítását. Kérdésem, hogy a kinevezésemet a főnököm egyoldalúan módosíthatja-e a munkaidő tekintetében? Köteles vagyok-e elfogadni a 4 órás foglalkoztatást azért, hogy a jogviszonyom megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 39. § (1) bekezdése szerint a munkaidő heti 40 óra. Aköztisztviselők döntő többsége teljes munkaidőre szóló kinevezésselrendelkezik. A Ktv. lehetőséget ad az ennél rövidebb tartamú, részmunkaidőbentörténő foglalkoztatásra, amelyet a kinevezésben rögzíteni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Köztisztviselői, ügykezelői besorolás alapja

Kérdés: Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a besorolás alapjaa tevékenység jellege, és nem az iskolai végzettség (BH 2008. 279.). A levélíróáltal felsorolt feladatok nem minősülnek köztisztviselői érdemi ügyintézőitevékenységnek, a tevékenység jellege alapján munkaköre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Illetménycsökkentés GYES alatt?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjea megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan aköztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményétdecember 31-ig (helyi önkormányzatnál tárgyév március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Várakozásiidő-csökkentés – a következmények

Kérdés: Közalkalmazott esetén a fizetési fokozatok közötti várakozási idő egy évvel való csökkentését hogyan kell értelmezni? A következő fokozatban egy évvel tovább, 4 éven át fog maradni, vagy ezentúl minden fokozatba egy évvel hamarabb lép tovább?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 65. § (3) bekezdése szerint a közalkalmazottvárakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedőteljesítménye esetén csökkenthető, vagy­is ez a munkáltató mérlegelési jogkörébetartozó kérdés. Bizonyos esetekben a végrehajtási jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Kollégiumi nevelőtanár – a besorolás kérdései

Kérdés: Egy kolléganőnk Csehszlovákiában a bankszférában dolgozott 1972-től 1981-ig, középiskolai végzettséggel rendelkezett. Átjött Magyarországra 1981-ben, és 1986-ig egy vasipari vállalatnál állt alkalmazásban. 1987 januárjától képesítés nélküli nevelőként dolgozott egy iskolában. 1991-ben kapott szlovák szakos általános iskola tanári diplomát. 2004-ig dolgozott folyamatosan közalkalmazottként, tanárként egy iskolában, majd 2004-től munkanélküli. 2008 júniusában befejezi egy egyetem pedagógiai szakát. Kollégiumi nevelőtanárként szeretnénk alkalmazni középiskolánk kollégiumában. 1997 óta magyar állampolgár, a szlovák állampolgárságát is megtartotta. Csehszlovákiában lévő munkaviszonyát el kell-e ismerni a besorolás éveinek szempontjából? Magyarországon a vasipari vállalatnál végzett munkaviszonyát el kell-e ismernem? A szlovák szakos általános iskolai tanári diplomája alapján alkalmazhatnánk-e kollégiumi nevelőtanárnak (iskolánkban angol és német nyelvet tanulnak jelenleg a tanulók, egy 12. évfolyamos osztály orosz nyelvet tanul, szlovákot nem akarunk indítani), vagy csak a megszerzendő pedagógia szakos egyetemi végzettsége alapján lehetne-e felvenni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. a fizetési osztályokon belül egységesen tizennégyfizetési fokozatot állapít meg, amelyekbe a figyelembe vehető jogviszonybantöltött idő alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A törvény értelmében a -kérdés szempontjából – a fizetési fokozat megállapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.
1
14
15
16