Fizetési fokozat utáni pótszabadság – jár-e a megbízott vezetőnek?

Kérdés: A Kjt. ismét módosult 2010. január 1-jétől. Év elején meg kell állapítanunk a közalkalmazottak idei szabadságát, és elbizonytalanodtunk: jár-e a megbízott vezetőknek továbbra is besorolás utáni pótszabadság, annak ellenére, hogy most már rájuk is a vezetői alapszabadság vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] 2009. január1-jétől a Kjt. 57/A. §-a a kinevezett vezetőkre külön alapszabadság-mértékethatároz meg (35, illetve 30 munkanap), és kimondja, hogy a kinevezett vezetőnem jogosult a fizetési fokozat után járó, illetve az oktatási pótszabadságra.A Kjtm. 2010. január 1-jétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Fizetési fokozat – külföldi sorkatonai szolgálat beszámítása?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk még román állampolgárként 1985. július és 1987. november között sorkatonai szolgálatot teljesített Romániában. Nem tudjuk eldönteni, hogy a román állampolgárként teljesített sorkatonai szolgálatának ideje beszámítható-e a fizetési fokozatába?
Részlet a válaszából: […] 2007. január 1-jétől Románia EU-tagállam lett, így hazánk ésRománia között érvényesülnie kell a közösségi alapelveknek. Ennek megfelelően,a két ország kapcsolatában is irányadó a munkavállalóknak a Közösségen belüliszabad mozgásáról szóló EGK rendelet. A 7. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Szakvizsga-kötelezettség – az elmulasztás szankciója

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk, aki I. besorolású főtanácsos, még nem tette le a közigazgatási szakvizsgáját, pedig már aktuális lett volna. Ennek oka: korábban hosszú ideig beteg volt, majd ezt követően a vezető engedélyezte, hogy később vizsgázzon a felhalmozódott munka miatt. Köztisztviselőnk jelezte, ha nem ütközik jogszabályba, akkor ő nem kívánja letenni a szakvizsgát. Kérdésem, javaslata sért-e valamilyen szabályt? Kötelező-e a szakvizsga akkor is, ha a köztisztviselő úgy gondolja, nem akar magasabb fizetési fokozatba kerülni? Kérhet-e mentesítést a szakvizsga alól? Milyen jogkövetkezménye van, ha nem tesz szakvizsgát?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 29. § (3) bekezdése szerint, ha a nem pályakezdőköztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezikközigazgatási szakvizsgával, akkor a szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének,átsorolásának időpontjától számított három éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Közalkalmazott pótszabadsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk sérelmezi, hogy – miután csak kinevezése előtt nem sokkal szerezte meg a mostani munkaköréhez szükséges képesítését korábbi munkaviszonya alatt – alacsonyabb fizetési fokozata folytán kevesebb a pótszabadsága, mint a vele azonos munkakört betöltő, a képesítéssel régebben rendelkező kollégáinak. Szerinte ez a megkülönböztetés alkotmányellenes is, mert munkaviszonyban az életkora alapján hosszabb tartamú alapszabadsággal rendelkezne, mint amennyi közalkalmazottként együttesen az alap- és pótszabadsága. Alapos-e munkatársunk panasza? Az eltérés miatt ugyanis az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kíván fordulni.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottat megillető pótszabadság mértékét a Kjt.57. § (1) bekezdése értelmében a fizetési fokozat határozza meg. Aközalkalmazottnak a jogviszonyban eltöltött ideje után pótszabadság jár,melynek mértéke megegyezik a fizetési fokozat számával (kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] A 321/2008. Korm. rendelet hatálya a közalkalmazottijogviszonyban állókra is kiterjed [lásd a 3. § (2) bekezdésének b) pontját!]. Alegalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettségetigénylő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Besorolás, képesítés, alapvizsga

Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 23. § alapján – általános szabályként – érvényesül,hogy a köztisztviselőt iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonybaneltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Ktv. 24. § (1) bekezdéseszerint a pályakezdő köztisztviselő – a 27....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Illetményeltérítés – módosítás év közben

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjeát nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatásokelőirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján(ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Közalkalmazottak átmeneti továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Városi könyvtár vagyunk. Másfél éves határozott időtartamú együttműködési megállapodást kívánunk kötni egy másik megyei városi könyvtárral. Könyvtárunk közalkalmazottai milyen módon foglalkoztathatók tovább a másik városi könyvtárnál úgy, hogy biztosítva legyen a közalkalmazotti jogviszonyuk folyamatossága? A másik könyvtár vállalná a közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatást, és megfizetné a közalkalmazottak illetményét, a járulékokat, a közterheket és az egyéb költségeket is. A másfél év leteltét követően könyvtárunk ismételten szeretné foglalkoztatni az érintetteket.
Részlet a válaszából: […] Könyvtáruk közalkalmazottainak továbbfoglalkoztatása a másikmegyei városi könyvtárnál a Kjt.-ben meghatározott áthelyezés jogintézményévelvalósítható meg [Kjt. 25. § (2) bek.b) pont 1. alpont, illetve Kjt. 26. §]. Az áthelyezés – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Előresorolás a felmentési idő alatt

Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. általános szabályként háromévenként esedékeselőresorolási kötelezettséget állapít meg a munkáltató számára [Kjt. 65. § (1)bek.]. A Kjt. egységessé teszi a besorolásokat azzal, hogy nem egyénenként,naptári módon számítja a három év leteltét, hanem valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Kinevezés egyoldalú módosítása részmunkaidős foglalkoztatásra

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom rendes munkaidőben. A főnököm bejelentette, hogy a továbbiakban csak 4 órás részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni, és előkészíti a kinevezésem módosítását. Kérdésem, hogy a kinevezésemet a főnököm egyoldalúan módosíthatja-e a munkaidő tekintetében? Köteles vagyok-e elfogadni a 4 órás foglalkoztatást azért, hogy a jogviszonyom megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 39. § (1) bekezdése szerint a munkaidő heti 40 óra. Aköztisztviselők döntő többsége teljes munkaidőre szóló kinevezésselrendelkezik. A Ktv. lehetőséget ad az ennél rövidebb tartamú, részmunkaidőbentörténő foglalkoztatásra, amelyet a kinevezésben rögzíteni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
14
15
16