Köznevelési dolgozók szabadsága

Kérdés: A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése értelmében, a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a köznevelési dolgozók szabadságát 2024. január 1-jétől nem az Mt. szerint kell megállapítani, hanem a Kjt. szerint. A Kjt. 56. §-a szerint a közalkalmazottat – fizetési osztálytól függően – évi 20 vagy 21 munkanap alapszabadság illeti meg, az 57. § (1) bekezdés szerint pedig a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Ugyanakkor a köznevelési dolgozók közalkalmazotti jogviszonya 2024. január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át, így már nem lesznek besorolva fizetési osztályba és fokozatba. Hogyan kell így a köznevelési dolgozók szabadságát megállapítani 2024. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...noha a köznevelési dolgozók 2024. január 1-jétől nem lesznek közalkalmazottak, az ott felsorolt kérdésekben továbbra is a Kjt. marad irányadó a jogviszonyukra. Ennek egyik eleme a szabadság mértéke. Ahogy arra a kérdés is utal, a Kjt. rendszerében a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Szakképesítési szintek és besorolás

Kérdés:

Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.

Részlet a válaszából: […] ...megelőzően bemutatott oklevélből egyértelműen ki kell derülnie, hogy milyen szintű végzettséget, szakképesítést igazol, és az az adott munkakörnél figyelembe vehető-e.A kérdésben szereplő példából kiindulva: kétségtelen, hogy az MKKR. 4. szintjéhez tartoznak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Köztisztviselő besorolása

Kérdés: A köztisztviselő az I. besorolási osztály, vezető tanácsos besorolási fokozat 10. fizetési fokozatába került besorolásra, és előírásra került részére a közigazgatási szakvizsga letétele három éven belül, melyet határidőben teljesített is. A válasz értelmében, mivel a Kttv. 118. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, őt a magasabb besorolási fokozat (főtanácsos) legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni [Kttv. 120. § (1) bek.]. Ha nem a 10. fizetési fokozatban lenne az érintett, hanem a 8. fizetési fokozatban a Kttv. 120. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján, akkor is a főtanácsos 11. fokozatba kellene sorolni a köztisztviselőt? Vagyis ebben az esetben három fizetési fokozatot lépne előre a szakvizsga teljesítése miatt? A jogszabály a fizetési fokozatot és a besorolási fokozatot együttesen kezeli, így viszont a megfelelő számú közszolgálati jogviszonyban töltött idő teljesítése nélkül lépne egy besorolási fokozatot is.
Részlet a válaszából: […] ...(főtanácsos) legalacsonyabb fizetési fokozatába (11.) kell sorolni, függetlenül attól, hogy egyébként aktuálisan ebben az időpontban az adott besorolási fokozat melyik – utolsó, első vagy valamely köztes – fizetési fokozatában van. Éppen ezért, ha az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Besorolás szociális ágazatban

Kérdés:

Összevont szociális ágazati pótléknál a munkavállalók besorolásával kapcsolatban lennének kérdéseim. Egyházi fenntartású szociális intézménynél annak a munkavállalónak figyelembe lehet-e venni azokat az éveit, amelyeket szintén egyházi intézményben töltött, de nem szociális pályán? Az Ehtv. szerintem vonatkozik ezen intézményekre, és ha jól tudom, ez alapján figyelembe lehet venni ezen éveket is. Ha egy munkavállaló korábban közfoglalkoztatottként volt foglalkoztatva egy szociális intézménynél (erre az időszakra nem illeti meg az összevont szociális ágazati pótlék), majd munkaszerződést kötöttek vele, akkor a közfoglalkoztatottként szociális pályán töltött időt figyelembe lehet venni a szociális pályán töltött évek számánál? Ha valaki szociális intézményben "A" fizetési osztályba van sorolva, akkor nála minden munkaviszonyt figyelembe veszünk a besoroláshoz, azonban "B" fizetési fokozattól csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakokat a Kjt. szabályainak megfelelően?

Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Államkincstár tud felvilágosítást adni. Állami finanszírozás hiányában a pótlékösszegnek a jogosító idő számításából adódó különbözetét az intézménynek saját forrásból kell biztosítania. Továbbá nincs olyan megkülönböztetést tartalmazó szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában

Kérdés:

Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.

Részlet a válaszából: […] A pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozók esetében a fizetési kategória megállapítására vonatkozóan az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése a következőket írja elő: "a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Ápolási igazgató besorolása

Kérdés: Egészségügyi intézményben, ápolási igazgató munkakörben – egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – munkavállaló besorolása az Eszjtv. 1. sz. melléklete alapján történt meg. Végzettségét tekintve diplomás ápoló (BSC) és egészségügyi menedzser (MSC) képesítéssel rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a besorolása során?
Részlet a válaszából: […] ...szakdolgozóként kell besorolni. Emellett vezetői juttatásra jogosult, az alábbiak szerint. Az ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás magasabb vezetői megbízásnak minősül [528/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bek. b) pont]. Az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Besorolás egészségügyi dolgozó esetén

Kérdés:

Kérem a segítségüket abban, hogy az egészségügyi szakiskolai képesítő bizonyítvány (régi, érettségi nélküli, 3 éves képzés) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban melyik fizetési osztály besorolására jogosít?

Részlet a válaszából: […] ...a szakképesítés tartalmára és szintjére nézve. Ezért csak vélelmezhető, hogy az Országos Képzési Jegyzék 1994-es bevezetése előtt kiadott bizonyítványról lehet szó, amelyre még az 1985. évi Otv. alapján kiadott Országos Szakmajegyzék vonatkozott. Az Otv. 13. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Gazdasági vezető besorolása a szociális ágazatban

Kérdés:

Szociális intézményünkbe felvett gazdasági vezetőt milyen kategóriába kell besorolni, milyen jogviszonyok vehetők figyelembe? Szociális szakirányú végzettsége nincs. Gazdasági főiskolán közgazdászvégzettséget szerzett 2001. június 14-én. A munkakör betöltéséhez a szakirányú végzettsége tehát megvan. 1992. július 1. előtt nem állt még jogviszonyban. Közalkalmazotti jogviszonyban sem dolgozott még, csak munkaviszonyban állt ezt megelőzően. Mely jogviszonyait lehet figyelembe venni a közalkalmazotti besorolás megállapításához?

Részlet a válaszából: […] ...szerint kell, amely értelemszerűen a nem szociáliságazat-specifikus, de egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő (szakértői/szaktanácsadói) munkakörök közé tartozhat a 257/2000. Korm. rendelet 2. mellékletének III. pontja szerint. A főiskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán – most már a munkáltató döntésénél fogva – fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultságot megalapozó idő számításánál külön kimondja, hogy abba nem lehet beszámítani a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, kivéve, ha annak célja a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a szóban forgó közalkalmazott 1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig nem lehetett a szó szoros értelmében véve "közalkalmazott", mivel ekkor ilyen foglalkoztatotti státuszt a magyar jog nem ismert. Ugyanez a helyzet 1991. július 1. napja és 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
10